7. A csajozós
Vasvári Pál, a forradalom egyik vezéralakja kicsit elkésett a március 15-i eseményekről. Imádták ugyanis a nők, ezért délelőtt az utcára vonulás helyett inkább elugrott egy szerelmi légyottra.
6. Nem így tervezték
Petőfiéknek eszük ágában sem volt forradalmat csinálni. Ők eredetileg azt tervezték, hogy március 19-én, a József-napi vásáron egy hatalmas lakomát csapnak, és az ott gyűjtött aláírásokat küldik el Pozsonyba, ezzel támogatva az országgyűlés és Kossuth harcát a bécsi udvarral szemben. Csak aztán felgyorsultak az események.
5. Landerer súgott
A 12 pont kinyomtatása nem ment könnyen. A nyomdaipari vállakozó Landerer Lajos ugyanis hiányolta a cenzor aláírását, így patthelyzet alakult ki. Petőfiék már éppen feladni készültek, amikor Landerer odasúgta nekik, hogy foglalják le az egyik nyomdagépet, és akkor már ő sem tud mit tenni.
4. Rajta, magyar!
A Nemzeti dal bizonyos források szerint nem is úgy kezdődött volna, hogy „Talpra magyar, hí a haza…”, hanem így: „Rajta magyar, hí a haza”. A fáma szerint Szikra Ferenc hívta fel Petőfi figyelmét arra, hogy „Barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajta!”
3. Ebédidő!
A szabadságharcban jelentős részt vállaló Irinyi János vegyész hazaküldte ebédelni a forradalmi tömeget a nyomdai akció után. Hiába volt forradalom: egy tisztességes polgár dél körül ebédel, vita nincs!
2. Kokárda a kedvestől
Az első kokárdát Petőfi a feleségétől, Szendrey Júliától kapta, Jókai Mór pedig a nála 8 évvel idősebb Laborfalvi Rózától március 15-én este, a Bánk bán előadásán. Még abban az évben feleségül vette a színésznőt, ami nagy botrányt kavart, Petőfi sem nézte jó szemmel, mert Laborfalvinak volt egy házasságon kívül született lánya.
1. Tehénbőgés
Amikor Petőfi a Nemzeti Múzeumnál elszavalta a Nemzeti dalt (ha elszavalta), tehenek zavarták meg az emelkedett pillanatot. A vásárosok arrafelé hajtották állataikat a József-napi vásárra, és mivel a múzeum kerítése még csak félig épült fel, a tehenek bementek a kertbe is.
