<p>Gyilkosok és mézhamisítók azonosításában is segíthet egy friss magyar kutatási eredmény. De mi az a genomtérkép? És hogy jönnek a képbe a gímszarvasok? </p>
Forrás: AFP, MTA
Ötmillióból kihozták
A gímszarvas együtt van az emberrel a jégkorszak óta, ezért különlegesen fontos élőlény. A harminc éve genetikával foglalkozó professzor, Orosz László a fenséges állatokat tanulmányozva már régebben rájött, hogy úgynevezett fajtakeresztezéssel gímszarvas-géntérképet lehet „készíteni”, csak pénz és megfelelő technológia nem volt hozzá. A dolog a folyamatos tudományos-technikai fejlődésnek köszönhetően mostanra vált megvalósíthatóvá, ráadásul a vártnál sokkal olcsóbban. Az eleinte több száz milliós költségvetéssel számoló hazai kutatás végül ötmillióba került – magyarázta az MTA rendes tagja az InfoRádiónak. A magyar eredmény nemzetközi szinten is jelentős.
Bakonyi vagy gemenci?
A géntérkép legegyszerűbben megfogalmazva egy olyan kódsor, ami minden génnek megmondja a sorrendjét. Ez azért lényeges, mert egy adott faj evolúciójáról rengeteget megtudhatunk belőle, gyakorlatilag megismerhetjük a génekben történt összes változást, ami évmilliók-évszázezrek alatt bekövetkezett a fajnál. A géntérképnek köszönhetően nagy pontossággal meg lehet állapítani azt is, hogy egy ismeretlen szarvas a Bakonyból vagy éppen a Gemencből származik-e.
– Kerestek Olaszországból két lelőtt gímszarvas miatt. Nem olyanok voltak, mint amilyenek a környéken élnek. Mi hajszálpontosan megmondtuk, hogy Magyarország mely területéről származnak – érzékeltette egy példával a professzor, miről is van szó. – Meg tudjuk oldani, hogy minden gímszarvast egyedileg azonosítsunk. És a módszer rengeteg területen hasznosítható, így az állattenyésztésben vagy a bűnügyi nyomozásban is: segíthet egy elkövető azonosításában – magyarázta Orosz László.
A pannon méh méze
Az egyik faj genomprogramja segíti a másik faj genomprogramjának a fejlődését. A kutatásnak köszönhetően kiderült például az is, hogy a Magyarországon őshonos nagyragadozók, a medve, a hiúz, a farkas pontosan honnan került ide: a Kárpátokból jöttek. Hajszálpontosan azonosítani lehet a vaddisznókat is. Sőt ha a mangalica-genomprogramot megvalósítják, annak nagy gazdasági jelentősége lesz, mert ki lehet majd szűrni a hamisítókat.
A kutatás ugyanígy orvosság lehet a mézhamisítás problémájára is, amiről épp hétfői számunkban írtunk. A szakemberek a pannon méh – a Magyarországon honos méhfaj – genetikai profilja alapján kialakított DNS-diagnosztika segítségével azonosítani tudják a Magyarországon előállított mézeket, és azt is, ha ezeket hamisítják, azaz keverik valamivel.
Kislexikon
DNS Az élőlények azon sejtjeiben, amiknek van sejtmagja, hosszú DNS-molekulák vannak a magban feltekeredve. A DNS egyrészt megőrzi és nagyjából változatlan formában továbbadja az utódnak a genetikai információt, másrészt a benne kódolt információt működteti is. Ha a DNS-t kivennénk és kinyújtanánk, akkor a hossza elérné a két métert. Ebben ott van az információ a szervezet teljes felépítéséről, például az ember haj-, bőr- és szemszíne, hajlama a hízásra vagy egyes betegségekre.
GÉN A DNS-molekulán vannak olyan részek, amik egy-egy fehérje előállításához szükséges információt tartalmaznak. Ezeket a szakaszokat hívjuk géneknek.
KROMOSZÓMA A DNS-molekulák erősen összetekeredett állapotba kerülve kis testecskéket alkotnak. Ezeknek a neve a kromoszóma. A kromoszómának azonban csak a fele DNS, másik fele fehérje. Ezekre a fehérjékre tekeredik rá meghatározott módon a DNS-lánc, mint fonal az orsóra. Az emberi testi sejtekben 23 pár kromoszóma található.
NUKLEOTID A DNS-molekulát nukleotidok építik fel. Egy nukleotid egy cukormolekulát, egy foszforsavat és egy szerves bázist tartalmaz, utóbbinak négy típusa van (A, G, T, C). A DNS-molekula két szálból áll, ami e bázisokon keresztül kapcsolódik össze meghatározott szabály szerint. Az egész kettős lánc egy létrára hasonlít, ami spirálisan fel van tekeredve.
