<p>Spórolási céllal vezették be, ám leáldozóban van az óraátállítás intézménye. Az Európai Unió újratárgyalja, szükség van-e még rá.</p>
Forrás: MTI
Már az Európai Parlament is műsorára tűzte az óraátállítás kérdését. A képviselők néhány napja döntöttek: megvizsgálják az évi kétszeri óraátállítás közlekedésre, energiamegtakarításra és az emberi egészségre gyakorolt hatását.
Ezt egyébként a finnek kezdeményezték, ami érthető is, hiszen ott a téli hónapokban szinte egész nap sötét van, mindössze hat órán át tart a nappal, nyáron viszont extrém sokáig van világos, mindössze öt órán át alhatnak sötétben.
A finnek tízezrei javasolták emiatt, hogy az ország tekintsen el az óraátállítástól, és maradjon a nyári időszámítás.
Idén még tekerünk
Bár Magyarországon ekkora szélsőségek nincsenek, sokan nehezen viselik az átállásokat, napokig nem tudják, mennyi az idő, és sokan keseregnek amiatt is, hogy télen sötétben indulnak el otthonról és sötétben is érkeznek haza.
Most még azonban biztosan marad a tekergetés: vasárnap hajnalban egy órával kevesebbet alszunk majd, hajnali kettőkor három óra lesz.
Orvosok szerint rossz
Vannak, akiket jobban megvisel, másokat kevésbé, de az kétségtelen, hogy a tavaszi átállásnál, bizonyítottan nő a balesetek és a halálozások száma is. Egyszerűen fáradtabbak, szétszórtabbak vagyunk néhány napig.
De főként azoknak veszélyes, akiknek gyengébb az immunrendszere, vagy valamilyen alapbetegségük van. Nem beszélve arról, hogy a tavaszi átállásnál még az alvás is megrövidül.
- Az alvásorvosok szerint nem előnyös a szervezet számára, hogy megzavarjuk a bioritmust, köztük például az alvás-ritmust. Sötétben kell, a szervezet enélkül melatonint nem termel, ami a megfelelő alvás, pihenés kulcsa – mondta lapunknak G. Németh György, címzetes egyetemi docens, a Magyar Alvásszövetség elnöke.
Időzónát váltsunk
Herman Gábor mérnök szerint a tekergetést sokan megszokásból utálják, de ha megszüntetjük, nyáron túl korán világosodna.
- Magyarországon nem használjuk ki jól a napfényt, mert tavasztól őszig sokszor világosban alszunk. Tőlünk nyugatabbra és keletebbre sincs ez így, mert egy jól megválasztott időzónában az emberek sötétben alszanak és világosban vannak ébren! Magyarország megteheti, hogy időzónát váltson és akkor az év minden napján, télen-nyáron egy órával tovább lehetne világos – érvelt lapunknak a szakember.
Mióta tekerünk?
Bár az órák átállításának ötlete már 1784-ben felmerült – Benjamin Franklin szeretett volna spórolni a gyertyákkal – először csak az első világháborúban alkalmazták ténylegesen, hogy üzemanyagot takarítsanak meg háborús célokra. Az Unióban 2001-ben lépett hatályba a nyári időszámításról szóló irányelv, és a belső piac hatékonysága volt az egyik legfőbb szempont.
