Aktuális

Városi legenda: Halottakra építették a fővárosi piacot

Bors

Létrehozva: 2018.03.22.

Ezrek fordulnak meg ma is a népszerű Lehel téri piacon, s végzik a bevásárlást itt, ahol egykor Budapest első temetője volt. Ahogy egyre jobban kiépült a főváros, több tucat sírkertre építettek rá.

Forrás: mti

Szinte lehetetlen olyan helyet találni a budapesti Belvárosban, ahol egykor ne temető lett volna. Erről ma már csak emléktáblák tanúskodnak, olykor még azok sem. A főváros legelső sírkertje a ma már a legforgalmasabb pesti csomópontok egyikeként ismert Lehel Csarnok és környékén terült el.

Régen külváros volt

A Lehel téri sírkert az 1800-as évek elején több mint tizenháromezer négyszögöles telken feküdt, és később majdnem a duplájára növekedett a területe. Még 1790-ben hozták létre, a Régi Váci temető nevet kapta, és még a Duna árterének számított. Azért létesítették, hogy a belvárosi, lipótvárosi és terézvárosi lakosság a halottait itt helyezhesse végső nyugalomra, főként a zsidóság temetkezett ide. Ez a terület akkor még külvárosnak számított, a keresztények pedig általában templomok mellé temetkeztek. Nem csak a mai piac épült temetőre, de az Árpád-házi Szent Margit-templom is, ami a Lehel tér ékessége maradt napjainkig.

Fél Budapest sírkert volt

A Kálvin tér környéke is jelentős temetkezési helynek számított, a török uralom alatt a hódítók használták. Korábban a Kecskeméti utcánál és a Váci utca egyik végénél is sírkert volt, valamint a fiatalok körében népszerű Erzsébet tér helyén is. Később a Józsefvárosban egy ideig a mai Kálvária téren is volt temetkezési hely.

Hetven év alatt betelt

A XIII. kerületiek végső nyughelye hetven év alatt betelt, az utolsó zsidó szertartásra 1860 táján került sor. A temető teljes területét végül felparcellázták, s különböző épületek, bérházak, valamint a sokáig szabadtéren működő Lehel piac vette át a helyét.

– A keresztény temetők sírhelyeinek joga lejár, eltűnnek a látogatók, így megszűnik a funkciójuk, aztán eladják. A szigorú vallási törvények miatt viszont a zsidó sírkertekkel ezt nem lehet megtenni. A város egy másik telket adott a hitközségnek, a halottakat pedig átköltöztették a Salgótarjáni és a Kozma utcai zsidó temetőbe – magyarázza lapunknak a Budapesti Városvédő Egyesület vezetőségi tagja, Surányi J. András.

Áthelyezték a holtakat

Az egykori zsidó temető miatt a Lehel Csarnok felhúzása idején az építkezést is le akarták állítani. A vallási hagyományoknak megfelelően nem szabad a nyughelyeket átrendezni. A ma­radvá­nyo­kat egy összetett halotti szertartás keretén belül költöztették át.

– Az ortodox vallásban a halotté a sír, és örökre megilleti. A költöztetést a hitközösség testülete intézi, csak felavatottak vé­gezhetik. Újraszentelik a sírt, és elkerítik. A csontoknak is épségben kell maradniuk.    

Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek