Ezrek fordulnak meg ma is a népszerű Lehel téri piacon, s végzik a bevásárlást itt, ahol egykor Budapest első temetője volt. Ahogy egyre jobban kiépült a főváros, több tucat sírkertre építettek rá.
Forrás: mti
Szinte lehetetlen olyan helyet találni a budapesti Belvárosban, ahol egykor ne temető lett volna. Erről ma már csak emléktáblák tanúskodnak, olykor még azok sem. A főváros legelső sírkertje a ma már a legforgalmasabb pesti csomópontok egyikeként ismert Lehel Csarnok és környékén terült el.
Régen külváros volt
A Lehel téri sírkert az 1800-as évek elején több mint tizenháromezer négyszögöles telken feküdt, és később majdnem a duplájára növekedett a területe. Még 1790-ben hozták létre, a Régi Váci temető nevet kapta, és még a Duna árterének számított. Azért létesítették, hogy a belvárosi, lipótvárosi és terézvárosi lakosság a halottait itt helyezhesse végső nyugalomra, főként a zsidóság temetkezett ide. Ez a terület akkor még külvárosnak számított, a keresztények pedig általában templomok mellé temetkeztek. Nem csak a mai piac épült temetőre, de az Árpád-házi Szent Margit-templom is, ami a Lehel tér ékessége maradt napjainkig.
Hetven év alatt betelt
A XIII. kerületiek végső nyughelye hetven év alatt betelt, az utolsó zsidó szertartásra 1860 táján került sor. A temető teljes területét végül felparcellázták, s különböző épületek, bérházak, valamint a sokáig szabadtéren működő Lehel piac vette át a helyét.
– A keresztény temetők sírhelyeinek joga lejár, eltűnnek a látogatók, így megszűnik a funkciójuk, aztán eladják. A szigorú vallási törvények miatt viszont a zsidó sírkertekkel ezt nem lehet megtenni. A város egy másik telket adott a hitközségnek, a halottakat pedig átköltöztették a Salgótarjáni és a Kozma utcai zsidó temetőbe – magyarázza lapunknak a Budapesti Városvédő Egyesület vezetőségi tagja, Surányi J. András.
Áthelyezték a holtakat
Az egykori zsidó temető miatt a Lehel Csarnok felhúzása idején az építkezést is le akarták állítani. A vallási hagyományoknak megfelelően nem szabad a nyughelyeket átrendezni. A maradványokat egy összetett halotti szertartás keretén belül költöztették át.
– Az ortodox vallásban a halotté a sír, és örökre megilleti. A költöztetést a hitközösség testülete intézi, csak felavatottak végezhetik. Újraszentelik a sírt, és elkerítik. A csontoknak is épségben kell maradniuk.