Egy nap legalább tízszer nem mondunk igazat. Az emberek jelentős hányada azonban nem tudja megállapítani a másikról, hogy éppen hazudik, és még a legfejlettebb technikát is át lehet ejteni.
Forrás: Nortfoto
Legalább tíz hazugság hagyja el a szánkat egyetlen nap, de egyes kutatások szerint a duplája, sőt a triplája is lehet. Az idők folyamán megtanultuk leplezni az árulkodó jeleket, a testmozgást, a mimikát, hogy a másik semmiképp ne jöjjön rá, amikor hazudni akarunk.
A legújabb kutatások szerint e jelek alapján az emberek mindössze 54 százaléka tudja megállapítani, hogy hazudik-e valaki – írja a városi legendákkal és átverésekkel foglalkozó urbanlegends.hu.
Kínzással a poligráfig
Az emberiség a történelem során többféle módszert vetett be az igazság kiderítésének érdekében. A középkorban alkalmazott boszorkányfürdetésnél a vádlottat székre kötözték, és közönség szeme láttára vízbe lógatták.
Az áttörést az 1920-as években felfedezett poligráf hozta meg. Ez a vérnyomás mérésével próbálta leleplezni a bűnösöket, de biztos eredményt nem adhat. Egy izzadós, idegeskedő ember ártatlansága ellenére is nagyobb eséllyel bukhat meg, mint kevésbé izzadékony, bűnös társa.
Egy 1998-as vizsgálatban az őszinte személyek 40 százaléka bukott meg a poligráfon, ami nem túl biztató.
Elektródák az agyba
A 2000-es évek végén mutattak be egy, a korábbiaknál pontosabb technikát, amely a hangja alapján elemzi a kérdezett személy állapotát. Képes volt különbséget tenni a vizsgálat miatti és a megtévesztési szándék nyomán fellépő stressz között. Egy másik módszer egészen ígéretesnek tűnik.
Egy kihallgatás során 2010-ben harminc elektródát kapcsoltak egy gyilkossággal vádolt indiai nő fejére, közben csukott szemmel, csendben kellett meghallgatnia az ellene felhozott vádakat: „arzént vettem a boltban, majd találkoztam Udittal, és neki adtam az arzénnel kevert édességeket”.
Az agytevékenysége változásait követték nyomon egy számítógépen, és arra következtettek, hogy a nő emlékszik a gyilkosság részleteire.
A pupilla árulkodó
Az Egyesült Államokban évek óta tesztelnek egy olyan gépet, amely a bevándorlási hivatal munkatársainak segíthet kiszűrni az országba rossz szándékkal érkezőket.
A kinézetében egy ATM-automatára emlékeztető gép tervezői nem neveztek ki egyetlen korábbi vizsgálati területet sem a legjobbnak, inkább a lehető legtöbb érzékelőt táplálták be a gépükbe, ami egyszerre elemezte a testmozgást, a hangot és a pupillát. Így ezek együttes értéke alapján döntötték el, az illető beléphet-e az országba.
Hazudj, ha tudsz!
Tim Roth nagy sikerű tévésorozatát 2009-ben mutatták be, középpontjában a testbeszédszakértő dr. Cal Lightmannal, aki a kormány megbízásából ül le a gyanúsítottakkal. Zavarbaejtően jól olvas az emberek arcából, gesztusaiból és reakcióiból, s olyan apró rezdüléseket is észrevesz, amiket a gépek nem jeleznek. A felfelé szökő tekintet, a kéztördelés, a kéz hirtelen izzadása, a ruha igazítása mindenképp árulkodó jel.
Bejelzett az iskolatáskánál
Hazánkban egy hétéves kislány megölésével vádolt férfi, Magda János volt az első, akit poligráfos vizsgálatnak vetettek alá 1983-ban. Bemutattak neki nyolc-tíz iskolatáskát, köztük a kis Mariannét, ami a halálakor nála volt. Amikor ehhez a táskához ért a vizsgálat, a készülék egyértelműen bejelzett. Magdát végül bizonyítottság hiányában nem ítélték el.
