Nehéz volt az idei töriérettségi, de a történelemtanárok szerint meg lehetett oldani.
Igazán izzasztó napjuk volt a végzős középiskolásoknak tegnap, még Kádár János egykori MSZMP-főtitkár beszédét is értelmezniük kellett a történelem érettségi egyik feladatában. Megfelelő háttérismeret birtokában lehetett csak jól válaszolni a kérdésekre, összefüggéseket kellett látni, de ha valaki jól tud következtetni, annak sikerülhetett.
Ugyanakkor általában a legújabb kori történelemre jut a legkevesebb idő az általános és a középiskola végén is, van, hogy a tankönyvek utolsó fejezeteit pusztán feladják a diákoknak, hogy önállóan olvassák el őket otthon, mert egyszerűen nem fért bele a tanévbe.
A Történelemtanárok Egylete szerint ugyanakkor a tanárnak kreatívnak kell lenni, hogy élővé és érdekessé tegye a diákok számára azt a kort, amiben a szüleik, meg nagyszüleik éltek.
– Sokan felkapják a fejüket, ha ide érünk a tananyagban – mondta a Borsnak Lőrinc László, a szervezet alelnöke. – Aki nem szereti ezt a részt, annak például családtörténettel tesszük izgalmasabbá a 20. századot.
Főképp, hogy sokszor még a családokban is más emlékek élnek, mondjuk, az egyik nagyszülőben, mint a másikban ugyanarról a korszakról. Így érdekelni kezdi a diákokat.
Kádár János esetében pedig egyszerűen tudni kell, hogy ki volt, ez maga a történelemérettségi és a feladat. A tesztben pedig elég volt következtetni is, ha megvolt a háttérismeret, anélkül is tudott jó válaszokat adni a diák, hogy tudta volna, mikor hangzott el a beszéd.
A tanárok szerint nehéz volt az idei feladatsor, amiben feleletválasztós kérdésekre kellett válaszolni, és négy esszéfeladat (az első ipari forradalom; a KGST-országok; a magyarországi etnikai változások; a nyilasuralom) közül kellett egyet választani a diákoknak.
Az utóbbi években egyre inkább az elmúlt kétszáz év történelme kerül előtérbe az érettségin, vagyis sokkal kevesebb például az ókori téma. Idén ennek megfelelően a csupán néhány évvel ezelőtti hódmezővásárhelyi iskolakörzet-átszervezésről is volt kérdés.
