<p>A környezetszennyező műanyag palack helyett „ehető” kis gömbökben is forgalmazhatnának ásványvizet. A technológia megvan rá. Ez lesz a jövő?</p>
Nyakunkon a nyár, amikor gyakran kerülgeti a hőguta az embert, nagyon sok víz fogy, úton-útfélen ott a flaska a járókelők kezében. A legnagyobb kánikulában szokás a városok forgalmasabb utcáin, terein ingyen palackos vagy zacskós vizet is osztogatni. Ám amennyire praktikus a műanyag, annyira szennyezi is a környezetet. A plasztikszemét borzasztó lassan bomlik el, és akkor még jó, ha hulladéktelepen vagy újrahasznosítóban köt ki, s nem az óceánokban, ahol mára már egész szemétszigetek alakultak ki az úszó hulladékokból. A tengerekben hánykódó műanyag rengeteg állat halálát is okozza.
Sziszifuszi megoldások
A feleslegessé váló műanyagnak egyébként, sajnos, kevesebb mint egynegyede újrahasznosítható. Bár az utóbbi időben találtak olyan baktériumokat, amik – hosszú idő alatt, de – lebontják a műanyagokat, a hulladék elképesztő mennyisége miatt ez túlságosan sziszifuszi folyamatnak tűnik.
Zseniálisabbak, ugyanakkor iszonyatosan drágák azok a szemétfaló hajók, amikről áprilisban írtunk Színes Világ rovatunkban. Ezek a tengereket járva bekebelezik majd a tervek szerint a felszínen úszó műanyagokat, és fel is dolgozzák. A süllyedő, illetve tengerfenéken pihenő szeméthez ugyanakkor már nem férnek hozzá. Szóval az igazi az volna, ha teljesen elfelejtenénk például a műanyag palackot.
Rugalmas membrán
Erre született egy egészen zseniális és látványos megoldás. Három londoni diák alapított egy vállalkozást, a Skipping Rocks Labot, ami forradalmasítani akarja a környezetkímélő csomagolások piacát: növényekből és tengeri moszatokból (algákból) kivont természetes anyagokkal kísérleteznek. Első találmányuk az Ooho, a vízgolyó.
Igazság szerint a technológia nem teljesen új, az 1940-es években egy William Peschardt nevű mérnök már szabadalmaztatott egy hasonlót, valószínűleg ezt gondolhatták újra a fiatalok. A víz „becsomagolására” barna alga felhasználásával biológiailag lebomló, rugalmas, gömb alakú, természetes membránt hoztak létre. Ez simán lenyelhető, emészthető, a benne lévő víz pedig természetesen ugyanúgy oltja a szomjat, mintha palackból innánk.
Nem csak vízhez jó
A „burkolat” száz százalékban természetes anyagból készül, akár színezhető is, és néhány nap elteltével is friss marad. Ráadásul olcsóbb is, mint a műanyag előállítása. A kísérletek azt is bebizonyították, hogy a csomagolás más folyadékokhoz is használható, nem csak vizet, de üdítőket, szeszes italokat, sőt kozmetikumokat is lehet bele tölteni. A membrán ráadásul otthon is elkészíthető, minden hozzávaló beszerezhető, azaz házilag is lehet innivalót csomagolni vele. A recept fenn van az interneten videó formájában is.
Lehet, még megérjük, hogy palackos víz helyett vízfalatokat osztogatnak a hőségben? Ha belegondolunk, hogy csak az Egyesült Államokban évente mintegy 50 milliárd(!) PET palackot használnak el, aminek az előállítására 17 millió hordó olaj megy el, akkor egészen szimpatikusnak tűnik ez a jövő.
Így csináljuk meg otthon
1. 1 gramm nátrium-alginátot egy bögre vízbe teszünk, majd robotgéppel elkeverjük, amíg teljesen egynemű nem lesz. Ha kész, félretesszük 15 percre.
2. Négybögrényi vizet teszünk egy edénybe, amihez 5 gramm kalcium-laktátot adunk, s egy kanállal elkeverjük.
3. Néhány darab nátrium-alginát-oldatot kiveszünk a bögréből, s óvatosan átteszünk a kalcium-laktát oldatba. (Ne pakoljuk tele az edényt!)
4. Nagyon finoman keverjük 3 percen át a nátrium-alginát buborékokat!
5. Vegyük ki a buborékokat és tegyük át egy tiszta vízzel teli edénybe, hogy megállítsuk a reakciót!
Hínár és fehérje
Északi-tengeri algából akarnak csomagolóanyagot gyártani elvihető éttermi fogásokhoz német kutatók. A komposztálható, sőt ehető csomagolás kifejlesztéséről a Bremerhaveni Főiskola, az ottani sark- és tengerkutató intézet, valamint a Nordsee gyorsétteremlánc írt alá két évre szóló szerződést március közepén. A növény minden részét fel akarják használni, nem csak egyes alkotóelemeit, ugyanakkor a csomagolóanyagnak nem lehet algaíze, nem ereszthet a színe és nem puhulhat fel túl hamar.
Hínárból készít csomagolóanyagot egy indonéz vállalkozás. Ez egyrészt lebomlik biológiailag, tehát használat után akár növényi trágyaként is bevethető, másrészt meg is lehet enni (magas rost-, vitamin- és ásványianyag-tartalma miatt tápláló és egészséges is). Mivel meleg vízben oldódik, csak száraz áru csomagolására alkalmas. Indonézia egyébként a világ második legnagyobb szennyezője: az országban keletkező műanyaghulladék 90 százaléka kerül az óceánokba.
Amerikai kutatók tejfehérjéből fejlesztettek ki környezetbarát, lebomló és ehető csomagolást élelmiszerek számára. Ez például azt a vékony műanyag fóliát helyettesítheti, amibe a darab sajtokat is bugyolálják a boltokban. A fehérjealapú filmréteg ráadásul ötszázszor jobban elzárja az oxigéntől az ételeket, így jóval hatékonyabban óvja azokat a megromlástól. Nagyon hasonlít a megszokott műanyaghoz, csak kevésbé rugalmas. Igény szerint ízesíthető.
