Brutális mennyiségű krumplibogár árasztotta el a kónyi Horváth Alajos kertjét. Egy hónappal ezelőtt kezdődött, hogy bio kertjébe kártevők tízezrei jöttek, rágtak és kipusztult nem csak a burgonya, de az uborka, a paradicsom és a paprika is.
– Mindjárt hetven leszek, de én még ilyet nem láttam – panaszolta Horváth Alajos a Borsnak. – Tavaly összesen kétszer, idén már hatszor permeteztem, de hiába. Korábban a szomszédomban hat-nyolc hektáron krumplit termeltek, csakhogy nem volt piacképes, ezért a tulajdonos az egészet beszántotta, és idén kukoricát ültetett a helyére. Tavasszal gyomirtóztak a gaz ellen, de rovarölőt nem kevertek hozzá, amivel az első krumplibogár generáció kikelését meg lehetett volna akadályozni – mondta a gazda, akinek jelentős a kára. Nem csak palánták és a vegyszerek, hanem a jövendő termés is, amit piacra akart vinni. Ráadásul, ha most nem folytatják az irtást, és ha tavasszal, még a kikelésük előtt nem védekeznek vegyszeresen, akkor ennek a többszörösére kell számítani.
– A környékemen az egész lakótelep megfertőződött. Ahol nincs szúnyogháló, ott a lakásokat is elárasztják. Velem szemben lakik egy 88 éves néni, aki seprűvel és lapáttal hadakozik ellenük. Ha nem jön hozzá valamelyik rokona permetezni, akkor jövőre is ugyanerre számíthat. Én próbálom a saját kertemben irtani őket, de az is nagy probléma, hogy a vegyszerezés után tizenkét nap az anyag lebomlása, és csak utána lehet a termést fogyasztani – mérgelődött Horváth Alajos.
A megyei kormányhivatal a Kisalföld napilapot úgy tájékoztatta, hogy helyszíni ellenőrzésük szerint a burgonyabogarak származási helye a közeli kukoricatábla. Felhívták a tulajdonos figyelmét a jogszerű állapot helyreállítására és kötelezték a védekezés elvégzésére.
Kiirthatatlan
A burgonya vagy kolorádóbogár őshazája az észak-amerikai Colorado állam volt. Amerikából került Európába, hazánkban 1947-ben dokumentálták az első példányt.
– Sajnos jól érzi magát nálunk. Nem csak a burgonya, hanem a paradicsom, uborka és a padlizsán levelét is rágja – mondta a Borsnak Sár József entomológus. – Ha nem jön valamilyen betegség, ami a megfertőzi az állományt, akkor meg is marad. A talajban áttelel, kipusztítani nem, csak ritkítani lehet. Mivel behurcolt faj, nálunk nincs természetes ellensége. A madaraknak nem kell, mert kellemetlen az íze. A rovarérett bogár olyan helyre rakja a petéit, ahol a kikelő lárva már tud táplálkozni. Két-három hét múlva megjelenik a második, majd még egy harmadik nemzedék is – állítja a szakember.
