Nem is gondolnánk, hogy statisztikák szerint csak Magyarországon évente 25–30 iskolás vet véget az életének. Már a 10–14 évesek is sokat gondolkodnak a jövőjükön, el kell dönteniük, hogy mit szeretnének tanulni és mivel szeretnének foglalkozni, ami ilyen korban hatalmas terhet jelenthet.
Forrás: Thinkstock (képünk illusztráció)
A legkritikusabb időszak jön most, szülőknek és gyerekeknek egyaránt. Az érettségi és pályaválasztás előtt álló fiataloknak meg kell küzdeniük életük első stresszes időszakával, amit sokat nehezen viselnek.
Ha mellette más is nyomja a lelkület, előfordulhat, hogy felborul a lelki világuk, depressziósak lesznek, rosszabb esetben pedig megpróbálnak véget vetni az életüknek. A Bors is sajnos sokszor számolt be ilyen tragikus esetekről. Két évvel ezelőtt például egy hatodikos hajdúszováti fiú akasztotta fel magát a rossz jegyei miatt.
Eljön a kritikus pont
Korán elindulnak a fiatalok testi és lelki változásai. Ilyenkor megkérdőjeleződik bennük minden, ami egyébként nem rossz. Mégis eljöhet számukra egy olyan pillanat, ami miatt úgy döntenek, hogy elég.
– Nem minden fiatal próbál véget vetni az életének, akit stressz ér, ez általában egy hosszabb folyamat vége, amikor egy váratlan esemény áll be az életükben – kezdte a Borsnak Standovár Sára gyermekpszichológus. – A nem biztonságos családi háttérre vagy más régóta tartó problémára jön egy nagyobb stressz, például rossz bizonyítvány, érettségi, esetleg szerelmi bánat. Ilyenkor elképzelhető, hogy úgy érzi, nincs tovább, a hormonális változásaik miatt pedig képesek nagyon hirtelen döntéseket hozni, ez pedig végzetes is lehet – figyelmeztet a szakértő.
Figyeljük a szokásait
A fiatalkorúak depressziója nem úgy jelentkezik, mint például a felnőtteknél. Ráadásul erről nem is szívesen beszélnek a szüleikkel.
Lehet, hogy a kamasz nem zárkózik be a szobájába, nem húzódik vissza a világtól, mégis vihar dúl a lelkében. – Egy-egy hirtelen változás a szokásokban utalhat reményvesztettségre. Normális állapot a tiniknél, ha például addig nagyon szeretett valamit, de aztán hirtelen elutasítóvá válik. És, ha sok ilyen áll be, akkor gyanakodhatunk. Emellett az öngyilkossággal vagy halállal kapcsolatos kérdések, vagy ezzel kapcsolatos filmek nézése is gyanús lehet – sorolta a szakértő.
Pedig jó élete van
Standovár Sára szerint a legtöbb esetben csak figyelemfelhívás az öngyilkossági kísérlet. Ezt a szülőknek tudni kell józanul és jól kezelni. – Ha olyan kérdésekkel bombázzuk, hogy mégis miért csinált ilyet, amikor neki jó élete van, ezzel nem segítünk, sőt!
Minden esetben foglalkozni kell azzal, ha már egyszer megfordult a fejében hogy ilyet tesz, tűnjön az ok bármilyen apróságnak. Legjobb, ha szakemberhez fordulunk, mert a szülőknek sok esetben nem szeretnek beszélni a változókorban lévő tinik – tette hozzá a pszichológus. A szülők gyakran követik el azt a hibát, hogy a gyermekeken keresztül akarják megvalósítani saját álmaikat. Ezért folyamatosan szorgalmazzák gyermekeiket a tanulásra. Ezzel csak azt érik el, hogy a tini állandó stresszhatás alatt lesz, és olyan megfelelési kényszer alakulhat ki nála, ami az egész életében végigkíséri.
Segít a társaság
Tanácsokkal segítsen
Mindig gyereke erősségeire alapozzon.
Hagyja a gyereket dönteni arról, hogy merre szeretne menni, de ne hagyjon rá mindent!
A segítség ne erőszakos legyen, inkább tanács.
Hagyja a gyereket gyereknek lenni.
Ahogy a felnőtteknek, úgy a fiataloknak is szükségük van feltöltődésre, kimozdulásra.
