A csoki és a virágcsokor snassz: ezek a diákok igazán bizarr ajándékokkal lepték meg tanáraikat
Tanárok mesélték el a brit Metronak, melyek voltak a legbizarrabb ajándékok, amiket diákjaiktól kaptak a nyári szünet előtti búcsúzáskor. Míg a legtöbbeket bonbonnal, virággal vagy egy üveg borral ajándékozták meg, ők olyan bizarr meglepetésekkel találkoztak, mint egy doboz cigaretta, élő állat vagy egy lopott holmi…
– Az 1970-es években az egyik diákomtól egy kocsmából lopott műanyag szarvast kaptam, ami a Babycham nevű pezsgőt reklámozta… még mindig meg van valahol – árulta el Hilary Bills. – Ugyanez a diákom elmesélte nekem, hogy az apja elhagyta őket, s mikor megkérdeztem, hogy hiányozni fog-e neki, azt felelte: „Igen, Tanárnő, ugyanis magával vitte a vízvezeték egy darabját, és azóta nem tudunk mosni.”
– Kaptam egy ásványvizes üveget, benne csemege kukoricával. Ez vitte a pálmát – árulta el az EP monogram mögé bújt tanító.
– Egyszer kaptam egy bábot az egyik diákom pillangófarmjáról. Sajnos nem kelt ki… – szomorkodott KF.
– Az egyik diákom a halott macskája nyakörvét ajándékozta nekem, hogy az én cicám használja. Nem tudtam eldönteni, hogy megható vagy bizarr-e. Egy ajándékos dobozba volt csomagolva, és mellékelt hozzá egy képet a halott a cicájáról – fedte fel DL.
– Egy bögre volt, azzal a felirattal, hogy: „Annak, akit szeretek.” Kissé furcsa volt. Úgy értem, jó vagyok, de azért nem ennyire – viccelődött DB.
– Egy mérőpohár és egy mosogatótálca… – fedte fel AJ.
– Az egyik diákomtól egy párnahuzatot kaptam, hogy mikor új osztályba megy, ne felejtsem el és tudjak vele álmodni! – érzékenyült el CBR.
– A legmeglepőbb ajándék egy cica volt, vagyis négy! És két teknős. Ez persze több diáktól gyűlt össze az évek alatt. Az első macskát az utcáról mentette meg az egyik tanuló, azt megtartottam – árulta el KB.
– Kaptam egy alkoholmentes bort, máskor meg egy doboz cigarettát, ugyanis az illető diák anyukája nem egyszer rajta kapott, hogy cigiztem. Egy alkalommal meg lábszag elleni spray-t… az elég bántó volt – idézte fel NM.
