<p>Egy budapesti nő 2005 óta napi egy, jobb éjszakáin három órát alszik. A ritka betegség neve: álmatlanság. Semmi sem segített, a legkorszerűbb, legerősebb altatók és gyógyszerek sem használtak. </p>
Képzeljünk el egy olyan napot, amikor kellőképpen kimerültünk, egymás után ásítozunk és amint párnát ér a fejünk, már horkolunk is. Egy budapesti nőnek – akit cikkünkben Eszterként említünk majd –, az álmosság évek óta puszta vágy csupán. Tizenhárom éve nem érezte azt, hogy álmos lenne.
Hihetetlen, de Eszter agyából egyszerűen egyik napról a másikra tűnt el az álmosság érzése. Fáradt szokott lenni, sokszor érzi, hogy alig áll a lábán, de a mindjárt elalszom érzést 2005 óta teljes mértékben elfelejtette.
– 2005 októberétől 2006 februárjáig, vagyis mintegy négy hónapig napi egy órákat voltam csak képes aludni. Hajnali hatig fent voltam és hétkor már csörgött az óra. Nem tudom, hogy csináltam, de egy csoda, hogy mindemellett a munkámban nem hibáztam.
Eszter akkor és most is irodai munkát végez, a koncentrációra különösen nagy szüksége van. Kollégái és főnöke is tud a betegségéről, mindenki tolerálja, ha késik kicsit, hiszen tudják, nem egyszerű reggel alvás nélkül felkészülni a napi 8–10 órás munkára. Pontosabban nem tudják, de megértik és együtt éreznek.
Nincs rá magyarázat
Szinte nincs olyan gyógymód, amit Eszter ne próbált volna már ki. Mindhiába.
– Első körben a SOTE-ra kerültem, ahol egy alváskutató vizsgált meg. Ő írta fel nekem az akkori legkorszerűbb altatót, de még attól sem tudtam átaludni az éjszakát. Az első két hétben egyáltalán nem hatott, utána is csak 3 órát tudtam vele aludni. Aztán elmentem természetgyógyászhoz, voltam pszichológusnál, mindenféle kutatónál, elvégeztem az agykontrollt, részt vettem hipnoterápián is. Rengeteg időm ment el vele, több százezer forintot költöttem csak erre, és semmi. Volt olyan orvos is, aki egy éven át nyugtatókkal akart tömni, de nem engedtem. Nem értette meg, hogy nem vagyok ideges, csak nem tudok aludni – meséli Eszter, aki azért sem szeretett volna nyugtatókat szedni, mert így is azt az altatót, amit három hónapig lehetne szedni, ő kilenc évig szedte. A melatonin az egyetlen, amit a mai napig használ. MR-vizsgálaton is volt, ott sem találtak semmi érdemlegeset. Így végül elfogadta az állapotát.
Együtt kell élni vele
Eszter nagyon erős nő. Bár voltak nehéz időszakok, nem adja fel, nem omlik össze. Folyamatosan képzi magát. Elvégzett a munka mellett már több tanfolyamot is, köztük például rajztanfolyamokat, sőt grafikus lett időközben. Nemcsak azért tanul, mert sok minden érdekli, hanem azért is, mert fontosnak tartja, hogy tornáztassa az agyát. Persze a könyveket nem az alvás helyett bújja. Azt mondja, az a legrosszabb megoldás, ha tesz-vesz éjszakánként, mert akkor ahhoz szokik hozzá.
– Nem szabad ébren maradni. Nem igaz, hogy olvasni kell vagy tévét nézni. Amikor ezt megpróbáltam, az azzal járt, hogy végképp felébredtem, esélyem sem volt elaludni. Próbálok relaxálni, meditálni, ezek szoktak segíteni – árulta el Eszti. Kávét vagy bármilyen más élénkítő italt egyáltalán nem iszik. Kólát is csak akkor, hogy ha tanul. A Borsnak elárulta: már nem reménykedik benne, hogy egyszer úgy ébred a csupán néhány órás alvás után, hogy újra álmos. Elfogadta, hogy ez van, és ebből próbálja meg kihozni a maximumot.
Rengeteg a kockázat
Napi 7–9 óra éjjeli alvásra van szüksége az embernek. Ha valaki tartósan hat óránál kevesebbet alszik, nagyobb eséllyel lesz beteg, mondta el a Borsnak G. Németh György, a Magyar Alvásszövetség elnöke.
– Aki nem alszik eleget, nagyobb eséllyel lesz szívbeteg vagy kap stroke-ot, de a cukorbetegség kockázata is megnő, nem beszélve arról, hogy memóriazavar is kialakulhat. Gyengül az immunrendszer. A tartós kialvatlanság az életkor rövidülését is okozhatja – tette hozzá az elnök.
