<p>Általában drágább, mint a kristálycukor, és talán éppen ezért terjed róla az a nézet, hogy fogyasztása egészségesebb is. </p>
Jó hír, hogy a kristálycukor ára a tavaly nyári átlagárhoz képest jócskán csökkent. Most 22,1 százalékkal olcsóbb, mint 2017 júliusában volt, de még mindig hatalmas különbségek vannak egyes fajták között. A barna cukor még mindig drága, a nyírfacukorért pedig egyenesen csillagászati árat kérnek el a boltok. A kérdés már csak az, hogy az egészségünk szempontjából melyiket vigyük a kasszához?
Cukorrépát veszünk
Hazánkban a cukorrépa jellemzőbb, mivel a cukornád a trópusokat szereti. Előbbinek kilóját 200 forint alatt is megvehetjük, míg utóbbiért elkérnek 800-1000 forintot is.
Az olcsó sem rosszabb
Az üzletekben 150 és 300 forint körül is találunk kristálycukrot. Ez az a termék, amiben szinte mindegy melyiket vesszük, mivel az árak leginkább a marketinggel függnek össze. Nem véletlen az sem, hogy az ismertebb cégek termékei drágábbak. A rossz hír viszont, hogy egyik sincs jó hatással a szervezetünkre, legyen az a legolcsóbb vagy a legborsosabb árú termék.
A nádcukornál is közrejátszik a marketing és a márka az ár kialakításánál, de az sem elhanyagolható, hogy ez a termék több ezer kilométert utazik mire a polcokra kerül. Ez jócskán megdobja a költségét, sőt a hosszú hajóút miatt ez a cukor környezetbarátnak sem számít. A vásárlókban az egészségesebb termék benyomása kialakult és emiatt hajlandók vagyunk többet fizetni a barna fajtáért.
Kíméljük a tárcánkat
A Pénzcentrum megkérdezte a legnagyobb magyar áruházakat, hogy melyik édesítőt vesszük leginkább. Ebből kiderült, hogy a magyarok még mindig a pénztárcájukat tartják fontosnak. A vásárlók 91 százaléka veszi le a polcról az olcsóbb kristálycukrot, és a maradék 9 százalék ad ki többet a kémiailag ugyanolyan barnáért.
„Álnéven” is szerepel
Olcsó húsnak híg a leve – ez jellemzi a pénztárcabarát élelmiszereket is, amelyekbe elképesztően sok cukrot tesznek. Figyelje a csomagolást! – Az összetevők listáján csökkenő sorrendben vannak feltüntetve az alkotóelemek, tehát minél lejjebb van a cukor, annál jobb. Jó, ha tudjuk, hogy különöző „álnéven” is szerepelhet ez az összetevő a csomagoláson. Lehet glükóz-, fruktózszirup, izocukor, keményítőszörp, vagy invest cukor is. Ezek mennyiségére mind figyelni kell. Azt viszont ne felejtsük el, hogy egyes termékekben, például joghurtokban, vagy a 100 százalékos gyümölcslevekben van természetes cukor is – magyarázta a dietetikus, aki azt javasolja: inkább szénsavmentes ásványvizet igyunk.
A dietetikus szerint a legjobb, ha semmilyen cukros szert nem használunk, de ha mégsem tudunk élni az édesség nélkül, akkor inkább természetes édesítőszereket vegyünk. – A nyírfacukornak hatvan százaléka felszívódik, tehát itt is van energiatartalom amivel számolni kell, de még mindig jobb, mint a sima kristálycukor vagy a barna cukor – figyelmeztetett Abonyi Orsolya. Ennek a megoldásnak csupán egy hátránya van: méregdrága. 1800–2400 forintos áron vehetjük meg kilóját.
Bár sokan úgy tudják, hogy a barna színű nádcukor egészségesebb, de van egy rossz hírünk: nem jobb a fehérnél. – A különbség csupán annyi, hogy a barna cukrot kevésbé tisztítják. Igaz, hogy ennek egy picit több az ásványianyag-tartalma és az íze karamellásabb, de mindkettő 100 százalék szénhidrát – mondta a Borsnak Abonyi Orsolya dietetikus.
A Nébih egyik illetékese megerősítette lapunknak, hogy gyakorlatilag ugyanazt a cukormennyiséget fogyasztjuk el egy teáskanál barna nádcukorral is, mint egy teáskanál fehérrel.