<p>Annyira jól érezte magát a Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet stábjában Linda, hogy párja is felcsapott bv-snek. Most házasodni készülnek.</p>
Igazi örök szerelemnek tűnik az övék: fiatal tinédzserként, a gimnázium legelején jöttek össze, és ennek már tíz éve. Kitartottak egymás mellett a felnőtté válás rögös útján, és három esztendeje a fiú megkérte a lány kezét.
Lindát vonzotta a büntetés-végrehajtás, mai napig nem bánta meg, hogy ezt a pályát választotta. Egy jó és összetartó csapatba került. Barátja azonban több szakmát is kipróbált, mielőtt úgy döntött: ő is börtönőrnek áll. Kedvese lelkesedése, elégedettsége neki is kedvet csinált a pályához.
Igaz, a bv-n belül nem ugyanazon a területen dolgoznak. A lány irodában, napi nyolc órában, vőlegénye viszont körletfelügyelőként, ami teljesen más munkarendet jelent, hiszen műszakok vannak. Így aztán gyakran megesik, hogy napokon keresztül alig látják egymást otthon, de ettől csak még édesebb a közösen töltött idő. Érzelmeket persze nem mutathatnak a börtön falain belül: kizárt, hogy például a fogvatartottak előtt kézen fogva mutatkozzanak. Mivel mindketten büntetés-végrehajtási alkalmazottak, természetesen beszélhetnek odahaza egymással a munkájukról, de a szülők, rokonok már hiába kérdezgetik őket, előttük őrizniük kell a szolgálati titkokat.
Nem titok viszont a család előtt, hogy idén kimondják végre egymásnak a boldogító igent.
– Közösen szervezzük a nagy napot, egyelőre próbáljuk megkeresni az ideális helyszínt. Nagy lagzira nem kell gondolni, szeretnénk szűk családi körben megtartani a menyegzőt – mondta a Borsnak a jegyespár.
Pár éven belül aztán gyereket is szeretnének, és bár ez még nagyon távoli, de ha ő is a szülei szakmáját választaná majd, hát nem fogják róla lebeszélni!
