<p>Annyi tartósító kerül a szervezetünkbe, hogy a testünk sokkal lassabban porlad el a halálunk után, mint ötven éve. Vagy mégsem? A gyorséttermi hamburgerek miért néznek ki hat év után is szinte ugyanúgy?</p>
Forrás: Pintér Péter
Az elmúlt évtizedek élelmiszergyártása, a rengeteg gyorsétterem szinte ránk kényszerítette a tartósítószerek fogyasztását is. Ma már annyi van belőle a szervezetünkben, hogy a holttestek lassabban bomlanak le amiatt – legalábbis a magát makacsul tartó mítosz szerint. Ötven évvel ezelőtt a holttestek még fél év alatt adták át magukat az enyészetnek, ma már ehhez viszont öt évre van szükség – olvasható a városi legendákkal és átverésekkel foglalkozó urbanlegends.hu cikkében, melyben utána is jártak az állításoknak. Például egy régóta kórboncnokként dolgozó idős férfi beszámolójának, ami szerint régen a hullákat még azonnal fagyasztóba kellett rakni, nehogy bomlani kezdjenek, manapság viszont napokig is elvannak a melegben, amiért pedig – véli – a túlzott tartósítószer-fogyasztás okolható.
Hat év után sem rohad
A Bors is beszámolt az amerikai Dave Alexander történetéről, aki egy hatéves sajtburgert és sült krumplit tett fel az internetre, hogy eladja. 2012-ben elvette ezeket a lányától, hogy letesztelje, mi történik az évek múltával, valóban ugyanolyan külalakja marad-e a gyorsmenünek évek múlva is, mint a vásárlás időpontjában. Nos, a teszt pozitív eredménnyel zárult. Bár a burger keményebb lett, a krumpli ugyanolyan volt, mintha nagyjából frissen vásárolták volna – köszönhetően a tartósítószereknek.
Az étteremlánc ezt azzal indokolta, hogy vélhetően nem voltak meg a rothadási folyamathoz megfelelő mikrobák. Alexander ettől függetlenül áruba bocsátotta a portékáját az egyik nemzetközi licitoldalon, és akadt, aki 150 dollárt – 42 ezer forintot! – sem sajnált volna a „tartós” kajáért. Az árusító honlap közbeszólt, mondván, a terméken nincs feltüntetve a termék lejárati ideje.
Cáfol a tudomány
Igencsak ijesztő belegondolni, hogy egy hat év után is látszatra változatlan ételt a szervezetünk hogyan dolgoz fel. Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet munkatársa, dr. Dunay György szerint nem eszik olyan forrón a kását. Úgy véli, valóban sok tartósítószer kerül a szervezetünkbe napjainkban, de ezek részben lebomlanak, részben kémiailag átalakulnak. Emiatt a tartósító hatásuk elenyésző lesz. – Évente több mint 2500 személy boncolását végezzük el, de ilyen jelenséggel még nem találkoztunk. Ki lehet jelenteni: a szóban forgó legendának nincsen természettudományos hatása – szögezte le az urbanlegends.hu-nak a szakértő.
Műszálas ruha a kulcs?
A téma Németországban is nagy port kavart, de a tudósok hamar tiszta vizet öntöttek a pohárba. Magyarázatok egész sorát találták a jelenségre, azt ugyanis megerősítették, hogy a holttestek ma valóban lassabban bomlanak el, mint régebben. Szerintük az, hogy a holttestek minimális idővel tovább maradnak ép állapotban, a talaj alacsony hőmérséklete, a magas nedvességtartalma, az oxigénhiány és a holttestekre adott műszálas ruházat okozza. Megfigyelték továbbá azt is, hogy azoknak a teteme, akik alkoholmérgezésben hunytak el, sokkal lassabban bomlik le – köszönhetően az alkohol tartósító hatásának!
Marja a rozsdát a kóla
A legenda szerint a kóla nemcsak fogyasztásra, hanem tisztítószerként is rendkívül hasznos. Nos, ez egyáltalán nem városi mítosz, hiszen az üdítőben lévő magas koncentrátumú szénsav remekül képes oldani többek között a rozsdát is. Egyesek folteltávolításra és a fürdőszobai eszközök tisztítására is használják. Az persze természetesen nem igaz, hogy ha egy sztékszeletet egy tálba tesznek, és kólával leöntik, akkor az üdítő két nap leforgása alatt képes cafatokra feloldani.
A méz, ami örök
Az egyetlen olyan fogyasztható termék, amely a világ végéig eltartható, a méz. A tudósok találtak már olyan egyiptomi sírokat is, amelyekbe a szarkofágok mellé több ezer éves mézescsuprokat is temettek. Nagy megdöbbenésükre ezek teljes mértékben ehetőek voltak. A titok abban rejlik, hogy a méz 80 százaléka cukrot tartalmaz, és mindössze 10 százalék vizet. Ez a gombáknak és a baktériumoknak egyáltalán nem kedvez, így a bomlási folyamat sem tud megkezdődni. A másik ok, hogy a méhek egy savas kémhatású anyagot köpnek vissza a gyomrukból a mézbe, amely szintén erősen tartósító hatású.
