Arckrém, testápoló, ránctalanító és kézkrém. Ezek nagyrészt minden nő szépségápolási szettjében megtalálhatóak. De mennyiben különbözik az olcsó és a drága?
Forrás: AFP
A bőrünkkel foglalkoznunk kell, viszont ha nem figyelünk oda, hogy mit veszünk le a bolt polcáról, akkor többet ártunk, mint gondolnánk. Az allergiás panaszok mellett komolyabb, rosszabb esetben maradandó problémákat is okozhatnak a krémek.
Az áron van a hangsúly?
Pénzközpontú társadalmunkban az ár a meghatározó, hiszen nem mindenki engedheti meg magának a drágább, jól ismert márkák krémeit. Ez nem feltétlenül baj. Ahogy prof. dr. Wikonkál Norbert klinikai onkológus is mondja: nemcsak az áron, hanem az összetevőn is van a hangsúly.
– Nem mondhatjuk, hogy ártalmatlanok az olcsóbb krémek, mivel adódhatnak problémák. A potenciális veszély, hogy pontosan nem tudjuk, hogy ezeket hol gyártották, milyen szabályrendszert követve készültek el. Biztonsági garanciát jelent, ha egy készítmény neves gyártótól kerül ki, mivel a szigorú előírásokat be kell tartani. Viszont ha olyan helyről érkezik a kozmetikum, ahol nincsenek ilyen szabályok, ott már probléma lehet. Azt tudni kell, hogy egy olcsó krém is lehet jó, leginkább az összetételen van a hangsúly – figyelmeztetett a szakértő.
Árulkodik a címke
Ami veszélyt jelent egy kozmetikumban, az a hatóanyag, de jó hír, hogy ezeket folyamatosan bevizsgálják. Ha új krémet dobnak a piacra, és túl sok panasz érkezik rá, akkor megvizsgálják a hatóanyagokat, és amelyiknél hibát találnak, azt felteszik az ajánlottak, nem ajánlottak vagy tiltottak listájára.
– Az egyik kockázat, ha az egészségre komolyan ártalmas anyagot tartalmaz egy kence, például lehet rákkeltő is. Ez sajnos előfordul, ilyenkor meghatározó tényező az ár. Egy kémiai laborban, ahol több tonna kozmetikumot állítanak elő, ott bizony nem mindegy az összetevők ára, ezért hajlamosabbak az olcsóbb anyagokat használni. Ezzel addig nincs is baj, amíg nem valami egészségre nagyon ártalmas anyagról van szó, ami nálunk be van tiltva – figyelmeztetett a prof. dr. Wikonkál, majd hozzátette, hogy a hatóanyagtartalmat mindig le tudjuk ellenőrizni a címkén, hiszen ezeket kötelező feltüntetni.
Európából származzon!
Főleg a szembetűnően filléres krémeket kell elkerülnünk nagy ívben, pláne akkor, ha nem tudjuk megállapítani a származási helyét sem.
El kell tudnunk különíteni az olcsó és jó minőséget az olcsó és rossz minőségtől. Előbbivel nincs semmi baj, csak valamiért – kevesebb reklám, kisebb cég – nem tesznek rá plusz költséget ezáltal jobban megéri az árát. A szakértő szerint mondjunk nemet azokra a márkákra, amelyekről még sosem hallottunk, feltűnően alacsony az áruk, és nem Európából származnak. Így biztosan nem nyúlunk félre.
Az orvosok sem tudják
Sajnos még egy bőrgyógyász sem tudja megmondani előre, hogy valakinél allergiás reakciót fog-e kiváltani egy krém, ezt csak a saját bőrünkön tapasztalhatjuk meg. Ha új szert kezdünk el használni, akkor mindig figyeljük, hogyan fogadja a bőrünk. Amennyiben bőrpírt vagy viszketést tapasztalunk, akkor
ne használjuk tovább a terméket!
Jól hangzik a jelző
Prof. dr. Wikonkál Norbert klinikai onkológus szerint a természetes termékek nem is annyira természetesek.
– Gondoljunk csak bele: egy gyógynövény eredetileg a mezőn van, míg otthon egy tubusban, amely egy vegyipari feldolgozáson ment keresztül. Ehhez hozzáadnak olyan szereket, mint a vivőanyag, ami nem természetből származó anyag. A „természetes” feliratoknak leginkább marketingszerepe van, mivel jól hangzik – tisztázta a szakértő.
Mit nézzünk?
Tegye vissza a polcra azokat a termékeket, amelyeken többek között az alábbi feliratokat látja:
– Formaldehid (quaternium-15, dimetil-dimetil (DMDM) hidantoin, imidazolidinyl urea stb)
– Sodium Laureth Sulfate
– Sodium Lauryl Sulfoacetate
– Sodium Myreth
– Sulfate
– Ammonium Lauryl Sulfate
– Parabének
– Polietilén-glikol (PEG)
