Ugye ön is a legszebb almát és krumplit keresi, ha vásárolni megy? Pontosan emiatt kerül sok szépséghibás zöldség, gyümölcs a kukába, pedig ugyanolyan finom mint a többi.
Forrás: Thinkstock
Azt már eddig is tudtuk, hogy évente rengeteg, egyébként megmenthető élelmiszer kerül szemetesbe. Csak az Európai Unióban 17 milliárd kilogramm zöldséget és gyümölcsöt dobunk ki, ami fejenként 35,3 kilogrammot jelent évente. A legszomorúbb, hogy ennek több, mint a fele még ehető lenne. De mégis meddig majszolhatjuk például az erjedő körtét?
Menthetetlen eleségek
A háziasszonyok úgy próbálják megmenteni a terméseket, hogy a látszólag romlásnak indult részeket kivágják, a többit pedig felhasználják. Ezzel a saját egészségüket is kockáztatják. – Szabad szemmel nem látjuk, hogy a penész és a gomba fonalai meddig terjedtek el, a termés azon részein is ott lehetnek, ahol nem is gondolnánk – figyelmeztetett dr. Domján Erika, a FruitVeB-Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója, majd hozzátette, hogy a hőkezelés valamelyest segít, de jobb megszabadulni a romlásnak indult terméstől. – Amennyiben a hőkezelés legalább öt percen keresztül, 70 fok felett van, akkor ezeket a mikroorganizmusokat el lehet pusztítani, de jobb az egészséges ennivalókat választani.
Sokat pazarolunk
Konyhai hulladék mindig keletkezik, de nem mindegy, hogy mennyi. Az Európai Közös Kutatóközpont tanulmánya szerint összesen 88 tonna élelmiszer megy veszendőbe évente, amelynek értéke 143 milliárd euró. A megvásárolt zöldségek és gyümölcsök 29 százalékát dobjuk ki az ablakon, pedig ennek nagy része még megmenthető lenne, hiszen legtöbbször úgynevezett elkerülhető hulladékról beszélünk. Azzal, hogy a megvásárolt zöldségeket és gyümölcsöket nem fogyasztjuk el, a pénzünket is kidobjuk az ablakon.
Nem árt a vegyszer
Jól mosd meg, mielőtt megeszed! – hangzik el a figyelmeztetés sok házban, pedig a félelem alaptalan. – A folyóvíz alatt le lehet mosni a baktériumok nagy részét, és akár a növényvédőszer-maradványok egy része is lejön. De azzal sincs semmi baj, ha mosás nélkül megesszük ezeket. Az a pici baktérium, ami rajta marad, nem okoz problémát. A mai növényvédő szerek már jóval környezet- és emberkímélőbbek, tehát az a maradék, ami rajta marad a gyümölcsön, az emberi egészségre ártalmatlan – mondta lapunknak korábban dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB alelnöke.
Csúnya, de finom
A legtöbb zöldség vagy gyümölcs csupán azért kerül a szemétbe, mert nem tökéletes az alakja, vagy valamilyen egészségre egyébként ártalmatlan szépséghiba van rajta. Ezeket a vásárlók nem szívesen veszik meg, pedig beltartalmilag semmi bajuk nincs. – Mi is próbáljuk arra ösztönözni az embereket, hogy merjék megvenni az akár furcsa alakú, vagy kicsit napégéses, jégveréses gyümölcsöket és zöldségeket, mert ezeknek semmi bajuk nincs. Már indult is olyan kezdeményezés, ahol az ilyen terméseket olcsóbban árulják, amivel mindenki jól jár. A termelő azért, mert nem kell kidobnia, a vásárló pedig azért, mert olcsóbban jut hozzá – magyarázta a FruitVeB ügyvezető igazgatója.