Lassan már a legkülvárosibb lakótelepi pavilonokon is kivétel nélkül az a felirat virít: kézműves fagylalt(ozó). Mitől kézműves a fagyi? Ki írhatja ki?
A fenti kérdés a Bors-olvasókat is foglalkoztatja, több megkeresést is kaptunk ezzel kapcsolatban, de a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületénél is terítékre került. Kiderítették: a kifejezés mögött tartalom is van, ez nem csak egy kény és kedv szerint a termékre aggatott jelző. Meghatározott kritériumok vannak, amiknek megfelelve lehet kitenni egy fagyira, hogy kézműves.
Így szól a szabály
A Magyar Élelmiszerkönyv 2-109-es irányelve feketén-fehéren leírja: kézműves/kézmíves élelmiszernek az az egyedi jelleggel bíró termék nevezhető, amelynek előállítása során a különös gondosság, a „mívesség”, a kézzel végzett és a szaktudás által irányított munkafolyamat dominál. Bár a procedúra részben gépesíthető, kézi munkavégzésen, emberi erőfeszítésen, irányításon és tapasztalaton kell alapulnia.
Elvárás, hogy a termék minőségét meghatározó eljárásokat, műveleti lépéseket egyedi megmunkálással, kézzel vagy olyan egyszerű, hagyományos eszközökkel, gépekkel végezzék, amiket Magyarországon az iparszerű termelés során nem alkalmaztak vagy már nem alkalmaznak. És, ami talán még fontosabb: a kézműves termékek nem tartalmazhatnak pótanyagokat, vagyis mesterséges színezékeket, aromákat (bár ez egyes termékcsoportoknál megengedett), édesítőszereket és ízfokozókat sem.
Igényesebbek az emberek
Attól, hogy a cukrász kézzel rakja bele a gombócot a tölcsérbe, nyilván nem nevezhető kézművesnek a fagylalt. Még akkor sem, ha néhány helyen ilyen trükkökkel szeretnék elérni, hogy kiírhassák. De ma már nem olyan egyszerű átejteni a vásárlókat.
– Egyre igényesebbek a fogyasztók, és egyre több az elvárásuk is – állítja a Borsnak Horváth Ferenc, a Cukrász Ipartestület elnökségi tagja. – Ha bemegyünk egy boltba, ott is azt látjuk, hogy egyre többen nézik meg, mit tartalmaz az adott élelmiszer. Ugyanez a hozzáállás jelenik meg a fagyinál is. Mindenképpen olyat keresnek, ami jobb minőségű, így komolyabb az élvezeti értéke.
Ha valakiben felvetődik a gyanú, hogy nem természetes alapanyagokból készült a fagyi, amit elláttak a kézműves jelzővel, jelezheti a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál a +36-80/263-244-es zöld számon. Nekik kutya kötelességük a bejelentésre megvizsgálni a helyet.
Elkérik az árát
A kézműves fagyit a fent idézett irányelvben megengedett anyagokból, szakaszos fagyasztással, szakképzett cukrász irányításával készítik – tudtuk meg a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületétől. Sovány tejpor a tej alapú fagylaltokba tehető állományjavítóként, emellett felhasználható állományjavító a szentjánoskenyérmag-liszt, az alginátok, a gyümölcspektin. Aromák, színezékek és tartósítószerek alkalmazása tiltott.
A kézműves fagylaltot a nem kézművestől emellett az is megkülönbözteti, hogy az utóbbihoz habosító anyagokat használnak, hogy a térfogatát három- vagy akár négyszeresére megnöveljék. Ez főleg a gyerekeknek csábító, hiszen nekik az az elsődleges szempont, hogy a zsebpénzükből minél nagyobb fagyi jöjjön ki.
– Nálunk 220–250 forint egy gombóc függően attól, hogy milyen fajta. A pisztáciafagylalt, amihez csak a pisztácia több tíz ezer forint, logikusan nem lehet olcsóbb, mint mondjuk egy málnás, amihez egy kiló gyümölcs 500 és 1000 forint között van. Viszont 400 forintot elkérni egy gombócért irreális – vélte Horváth Ferenc.
