Akár a fizikatankönyveket is átírhatja az a felfedezés, ami Kolláth Zoltán csillagásznak köszönhető. Megfejtette az 1907 óta megoldatlan rejtélyt, a csillagok rezgéséről, ami felér az ultrahang feltalálásával.
A szombathelyi fizikus-csillagász évek óta foglalkozott az úgynevezett Blazskó-effektussal, ami egészen pontosan 111 éve tartotta lázban a tudósokat. Kolláth Zoltán elsőként alkotott olyan számítógépes modellt, ami pontos képet ad a csillagok viselkedéséről és belsejéről: a fénylő égitestek egy része belül is, kívül is rezeg, azaz lényegében úgy viselkednek, mint az ultrahang, ami az anyaméhben lévő magzatról ad információkat. A mostani felfedezést emiatt is, az ultrahang feltalálásával egyenértékűnek tartják.
Ez áll a rejtély mögött
A csillagok fénye periodikusan, azaz nagyjából kiszámíthatóan változik. Ez egyfajta szabályos lüktetés. Ám Szergej Blazskó orosz csillagász 1907-ben publikált megfigyelése alapján, vannak olyan csillagok is, amiknek a viselkedését sokáig nem értették, mert eltérő volt társaikétól. Volt bennünk ugyanis egy plusz- lüktetés is, mint a zenében: amikor a hasonlóan hangolt sípok együtt szólnak, létrejön egy remegő hang, amit tremolónak nevezik. A csillagok rezgéseinek mechanizmusa ugyanilyen, de 111 évig hiába kutatták a csillagászok a válaszokat, nem volt magyarázat a normálistól eltérő jelenségre.
Hangot adó csillag
A magyarok mindig is elszántak voltak a rejtély megoldásának megtalálásában. Azt már korábban felfedezték az MTA Csillagászati Kutatóintézetének tudósai, hogy a csillag belső része óraműszerű precizitással rezeg, és ilyenkor csak az égitest légkörének külső rétegeiben alakul ki fényváltozás. Már ennek felfedezése is óriási áttörést jelentett – ez épp tavaly történt meg –, és sikerült általa kizárni minden eddig ismert elképzelést. Kolláth Zoltán tizenegy éve talált olyan lehetséges rezgési állapotokat az általa számítógépen lemodellezett csillagokban, amelyek furcsán viselkedtek. – Először arra gondoltunk, hibás a programunk, ám végül sikerült bizonyítanunk, hogy mindez fizikailag reális – mondta a Borsnak Kolláth Zoltán. – A csillagokban olyan fizika játszódik le, amiket itt lent a Földön nem tudunk megvizsgálni. Ezért fontos annak megértése, hogy amit nem értenek a tudósok, az azt jelenti, hogy valamit elhanyagolunk, vagy éppen rosszul tudunk a fizikáról – hangsúlyozta a kutató. A 111 éves rejtély megértésében sokat segített, hogy sikerült a csillag szerkezete alapján egy olyan trombitát tervezni, ami hangtani szempontból hasonlít a csillag fizikájára. Ezen a trombitán van egy szűkület, ez az, ami a korábban nem ismert csillagbeli hangért felelős.
Fél év számolás
A valódi áttörést egy újabb számítógépes program hozta el, a két évtizedes munka eredményét ez segítette. Kolláth Zoltán és tanítványai 2010-ben váratlan jelenségre bukkantak, miszerint a csillag rezgései felváltva kisebbek és nagyobbak. Ez összezavarta a kutatókat, és egy időre fiókba is zárták a megfigyelést, de újra elővették, amikor látták, hogy a Kepler-űrtávcsővel ugyanez a folyamat megfigyelhető. Ezek után félévnyi számolás kellett csak ahhoz, hogy kimutathassák, a húsz éve felfedezett különleges „csillaghang” felelős a jelenségért. A csillag normál rezgése ugyanis pontosan kettőt dobban, a mellette megjelenő pedig kilencet. Ez a 9:2 rezonancia a jelenség kulcsa. Vagyis pontosan úgy rezonál, mint amikor beleng a híd, amin a katonák a híd saját ritmusával azonos ütemben menetelnek. Kolláth Zoltán szerint hintázni is ezért tudunk külső segítség nélkül.
