A történelemnek nemcsak fontos személyei, hanem fontos állatai is voltak. Gondolta volna például, hogy egy postagalambon múlott ötszáz katona élete? És Wojtek medvéről hallott már? Őt még állományba is vették Iránban, csak azért, hogy a katonák megtarthassák. Íme, öt olyan legendás állat, amelyek hőstetteikkel, vagy munkásságukkal beírták magukat a történelembe. Szolgálataikért pedig még emlékművet kaptak.
Wojtek, az ivócimbora
Még medvebocsként fogadták maguk mellé Iránban állomásozó lengyel katonák. Annyira megszerették, hogy magukkal vitték. Mivel háziállatot tilos volt tartaniuk, állományba vették. Azonosítószámot és rendfokozatot is kapott. Útközben saját fejadagjaikból lecsípve etették a medvét. Később a sörön és a cigarettán is osztoztak vele. A szórakozás mellett dolgozott is Wojtek, Monte Cassinónál lőszeresládákat cipelt. Szolgálataiért előléptették tizedessé. 2014-ben Krakkóban bronzszobrot kapott.
Cher Ami, a hírvivő
Az első világháborúban ötszáz katona életét mentette meg ez a kis postagalamb. Ezzel a kor leghíresebb szárnyasa lett. 1918. október 4-én eresztették útnak az argonne-i erődből amerikai katonák, akikre tűz zúdult, így az egység nem tudta elérni az amerikai főhadiszállást. Ekkor indították el a csőröst egy üzenettel. A kicsit több mint, negyven kilométeres út során a németek próbálták lelőni a hírvivőt, így súlyos sérüléseket szerzett, de teljesítette küldetését és felépült. Halála után preparálták, és az amerikai nemzeti történeti múzeumban kiállították.
Smoky, a bűvész
Az aprócska yorkshire terrier kölyköt egy rókalyukban találta Új-Guineában Willian Wynne, az amerikai hadsereg tizedese. Befogadta és rengeteg trükköt megtanított neki. Ez vált nagy hasznukra a fronton. Csapatuknak huszonegy méter távíróvezetéket kellett volna fektetniük, de nem volt hozzá megfelelő felszerelésük. Wynne Smokyt utasította, hogy húzza végig a kábelt a vékony csövön. A kutya háborús érdemeiért több kitüntetést is kapott. 2005-ben pedig életnagyságú bronzszobrot állítottak az emlékére.
Bukephalosz, a vérszomjas
Így hívták Nagy Sándor macedón király lovát. Szó szerinti fordításban ökörfejű, ez valószínűleg az állat makacsságára utalt. A legenda szerint tizenkét éves korára valóságos szörnyeteg lett. Senki nem tudta megülni. Egyedül a királynak sikerült betörnie. Innentől kezdve Nagy Sándor legtöbbször Bukephalosz hátán indult csatába. A ló legendája sok művészt megihletett. Az egyik fennmaradt festmény az Átkelés a Granikosz folyón című kép, amely a macedón király fürdőjében lógott, és a mai napig megtekinthető a Louvre-ban. Rómában pedig egy szoborcsoport egyik része mintázza az állatot.
