Forrás: Wikipedia
Egyértelműen kiállt az ENSZ migrációpárti csomagja mellett Dimitrisz Avramopulosz New Yorkban. Az EU migrációügyi uniós biztosa azt is bejelentette, hogy továbbra is azon dolgoznak, hogy kötelező kvóta keretében osszák szét az illegális bevándorlókat az EU-ban. A biztos szavai csak megerősítik azokat a híreket, hogy az Európai Bizottság a közelgő európai parlamenti választások ellenére sem tett le arról, hogy migránsok tízezreit telepítse be Magyarországra. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már korábban bejelentette, hogy Magyarország nem vesz részt annak az ENSZ-féle migrációs csomagnak az előkészítésében, ami szerint alapvető jog a migráció, írja az Origo.
Veretes, az illegális migráció és a kötelező kvóta bevezetése mellett hitet tevő beszédet mondott az ENSZ-ben Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős tagja. A politikus ismételten egyértelműen kiállt amellett, hogy az illegális migrációt legálissá kell tenni. Bejelentette, hogy az Európai Unió részt vesz az ENSZ globális migrációs csomagjában, és azt végre is fogja hajtani.
Még több pénzt költenének a migránsokra
Avramopulosz elmondta, hogy csak a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban 7,3 milliárd eurót fordított a migránsokra. Mindezt a jövőben is folytatni fogjuk – erősítette meg a politikus, ami egyértelműen azt jelenti, hogy ha a jelenlegi bizottság a helyén marad, akkor a következő hét évben még többet fognak költeni a migrációra, miközben az EU fejletlenebb régiói jóval kevesebb pénzt kapnának, mint a korábbi években.
Glad to participate at the @Refugees event at #UNGA18 to support the Global Compact on Refugees: collectively working towards an important milestone to foster more responsibility sharing to assist refugees globally. #WithRefugees #UNHCR #UNGA https://t.co/Xf7a5OXM0q pic.twitter.com/5oaqpnORSJ
— DimitrisAvramopoulos (@Avramopoulos) September 24, 2018
A migrációs biztos azt is elmondta, hogy az elmúlt években több migrációs áttelepítési programot is végrehajtottak. 2015-után 25 ezer migráns áttelepítését hajtották végre, majd pedig az EB kérésére 2017-ben újabb 50 ezer fő áttelepítését kezdték meg, amiből eddig több mint 13 ezret sikerült teljesíteni. A politikus sürgette az uniós tagállamokat, hogy 2019. október végéig fejezzék be az áthelyezéseket.
Napirenden a kötelező kvóta
Avramopulosz elmondta, hogy a céljuk között szerepel egyáltalános, uniós szintű áttelepítési rendszer létrehozása. Mindezzel a politikus egyértelműen bevallotta, hogy Brüsszel nem tett le a kötelező kvóták bevezetéséről. A migrációs biztos tehát továbbra is az illegális bevándorlás fenntartásában érdekelt, és hogy azt milyen jogi trükközésekkel lehet legálissá tenni. Brüsszel tehát továbbra sem megállítani, hanem megszervezni szeretné a migrációt.
Az uniós biztos beszéde végén még egyszermegerősítette, hogy támogatják a globális ENSZ menekültügyi egyezményt,amely egy fontos mérföldkő lehet a migránsok globális elosztásában. Avramopulosz bízik benne, hogy a migrációs csomag létrejöttével egy új munkamódszer erősödik meg az összes szereplő között.
It is only a stronger and more united EU that can truly and effectively deliver on stronger external borders, improved asylum procedures, effective returns or enhanced legal pathways - not single Member States on their own. #SOTEU #migrationEU https://t.co/acIblqytrk pic.twitter.com/GGROUTNXz4
— DimitrisAvramopoulos (@Avramopoulos) September 13, 2018
Avramopulosz a Twitterjén is lelkendezett, előrevetítve a „felelősség megosztását” a migránsok támogatása tekintetében.
Alapvető jog a migráció?
Az ENSZ tervezett migrációs csomagja, amiből egyébként Magyarország, az Egyesült Államok és Ausztrália kiszállt,alapvető jognak tekinti a migrációt, miközben nem veszi figyelembe azon emberek érdekeit, akik biztonságban akarnak élni. A csomag vitája során azt mondták, hogy ez nem lesz jogilag kötelező dokumentum, de végül kiderült, hogy minden országnak egyedi programot kell kötelezően készíteni a migráció ügyében. Ez egy migrációt ösztönző dokumentum, aminek az az alapállása, hogy a migráció jó és kivédhetetlen jelenség.
Brüsszel továbbra is megszervezné a migrációt
Avvramopulosz ENSZ-ben elmondott beszéde teljesen egybevág azzal, hogy Brüsszel még mindig nem a migráció megállításán dolgozik, csupán azt szeretné elérni, hogy az illegális bevándorlást legálissá tegye, a migránsokat pedig rá akarja erőszakolni valamennyi tagállamra. Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker, a német kancellár, Angela Merkel, és a migrációs politikáért, uniós belügyekért, illetve állampolgárságért felelős EU-biztos, Dimitrisz Avramopulosz egybehangzó nyilatkozatai is ezt bizonyítják. Sőt, a bizottság hivatalos honlapján közzé is tett egy friss tájékoztatót,ami bizonyítja: a legfőbb cél, hogy a migránsokat legális útvonalakon hozzák be Európába.
Juncker kihangsúlyozta a legális migrációs csatornák létrehozására irányuló törekvéseit. Az Európai Bizottság tehát már sokadjára bebizonyította, hogy nem megállítani, hanem legalizálni akarja a migrációt, mert így könnyebb azt menedzselni. Az EU-s intézmény honlapján részletezett tervekből kitűnik, hogy Brüsszel a kék kártyarendszert akarja felülvizsgálni annak érdekében, hogy még több migráns jöhessen legálisan Európába.
Ezért a bizottság felszólítja az állam- és kormányfőket tömörítő tanácsot, hogy mielőbb kezdjen el tárgyalni vele a kék kártyarendszer bővítéséről, azért, hogy a migránsok legális letelepedési engedélyt kaphassanak. A brüsszeli bürokratikus intézmény szerint fontos, hogy még a 2019-es EP-választások előtt megállapodásra jussanak, hiszen rettegnek attól, hogy a voksolás eredményeként kisebbségbe fognak kerülni az Európai Parlamentben a migrációt támogató erők.
Szijjártó: Nem alapvető jog a migráció
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint meg kell szabadulni attól a megközelítéstől is, amely azt sugallná, hogy a „migráció alapvető emberi jog”. A politikus a három legfontosabb kockázati tényező között említette New Yorkbana masszív és ellenőrizetlen migrációs folyamot, amely a terrorszervezeteknek is lehetőséget biztosít, hogy aktivistáikat a világ más pontjaira eljuttassák. Kiemelten utalt a nemzeti kisebbségek, valamint a vallási kisebbségek elleni fenyegetésekre, és hangoztatta, hogy ezek megvédelmezésére és jogaik garantálására a nemzetközi szervezeteknek is kötelességük lépéseket tenni.
