Az alapgondolat szép és jó, a megvalósítás azonban sok helyen nagyon félrecsúszik. Az emberek nem bele, hanem mellé helyezik a szemetet, amit beletesznek, azt sem szabályszerűen. Leáldozott a szelektív hulladékgyűjtőknek?
Fokozatosan kellett volna bevezetni
A szigetek helyett most a házhoz menő szelektív gyűjtés szárnypróbálgatásait éljük, de egyelőre úgy tűnik, az sem megy zökkenőmentesen. Az addig rendben van, hogy a mosószeres műanyag flakont külön zacskóba tesszük, de a legtöbben nem tudják, hogy azt kidobás előtt ki is kell öblíteni, anélkül ugyanis szennyezettnek minősül. Szebenyi Péter a JÖN, vagyis a Jövő Öko-Nemzedéke Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a gépezetbe akkor kerülhetett homokszem, amikor úgy kerültek ki az utcára a gyűjtőedények, hogy az embereknek nem volt a birtokukban a tudás, hogy azokat hogyan kell megfelelően használni. – Ha iskolák, óvodák területein helyezték volna ki legelőször a szelektív szigeteket, akkor a gyerek és a szülő is megtanulhatta volna, hogyan kell jól használni a színes kukákat, sőt akár iskolai programot is lehetett volna erre építeni. Ez azért is lett volna már a kezdetekkor jó megoldás, mert oda nem tudtak volna tömegesen járni, és éjjel sem randalírozhatott volna senki az iskola területén. Ezek mind okai a mostani, sorozatos felszámolásoknak – vélekedett a Borsnak a szakértő.
Több tonna szemét a kukák mellett
Alapvetően a legnagyobb problémát az okozza, hogy sokan nem a megfelelő helyre dobják a szemetet, de ami még ennél is rosszabb, hogy egyre többen hagyják a szemetes- zsákokat egyszerűen a gyűjtőedény mellett. Ez pedig esztétikailag sem nyújt túl kedvező képet, a helyi lakosok pedig jogosan nyújtják be a folyamatos panaszt a helyi önkormányzat felé, hiszen a szemétnek bizony szaga is van. A többi között Szigetszentmiklóson is már csak hűlt helye van az egyik szelektív szigetnek a lakótelepi részen.
– Körülbelül három éve annak, hogy felszámolták. Nem is csoda. Katasztrofális volt a helyzet. Az emberek szanaszét dobálták a szemetet. Most a társasházak közös szemetesei mellett biztosítja a helyi hulladékgazdálkodási cég a szelektív gyűjtést, bár ahogy tapasztalom, ez sem megy hibátlanul – magyarázta a Borsnak egy helyi lakos. Érden is a helyi hulladékgazdálkodó szüntette meg az egyik szigetet. A szakértők szerint ez az egyetlen módja annak, hogy ne alakuljon ki káosz a szemetesek körül. Debrecenben például évi 700 tonna annak a szemétnek a súlya, amit a szelektív kukák mellé helyeznek el illegálisan.
Hiába takarítanak hetente ötször
Budapesten a hulladék elszállítását a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt., röviden FKF végzi. A társaság a főváros több mint 830 000 háztartásától, és mintegy 20 000 gazdálkodó szervezetétől gyűjti be, szállítja el és ártalmatlanítja a települési szilárd hulladékot. Az FKF a Borsot arról tájékoztatta: a lakosság többsége megszerette a szelektív gyűjtési rendszert, rendszeresen használja a tartályokat. – Sajnos minden lakóközösségben vannak olyanok, akik minden kérésünket figyelmen hagyva nagyobb mennyiségű kommunális hulladékot is dobnak bele, ellehetetlenítve ezzel az anyagában történő újrahasznosítást. A házhoz menő rendszerben ez a szennyezettség sajnos ötven százalék körüli. Sajnálatos módon a közterületen elhelyezett szelektív gyűjtőszigeteken is nagy mennyiségű illegális hulladék jelenik meg. A szigeteket hetente 3-5 alkalommal, a tartályok egyméteres körzetében takarítjuk – tájékoztatta lapunkat a vállalat. Azok ellen, akik nem tartják be a szelektív hulladékgyűjtés szabályait, a kerületi jegyző vagy a kerületi közterület-felügyelet intézkedhet.