A magyar pálinka hungarikum, és szerencsére magunknak is főzhetünk. A hozzáértők szerint hiába van hagyománya az elkészítésének, a trükkökkel mégsem vagyunk tisztában.
Forrás: MTI
Rosszul tudjuk az alapokat
Vitathatatlan, hogy a magyarok tudnak pálinkát készíteni, azonban vannak olyan régről megmaradt beidegződések, amelyek miatt az alkoholos ital nem lesz olyan, amilyennek lennie kellene.
– A cefrébe csak fogyasztásra alkalmas, mindenféle szennyeződéstől mentes, érett gyümölcs kerülhet. A fáról leesett, rohadt gyümölcs nem jó, ugyanis a pálinka minősége 90-95 százalékban a cefre minőségétől függ. A cefrehiba átmegy a pálinkába is. Lepárlással javítani már nem, legfeljebb rontani lehet – magyarázta lapunknak Szabó Ferenc Ignác, a Pálinkafőzés.com ügyvezetője.
– Tipikus hiba még, hogy a gyümölcsöt nem magozzák ki és nem darálják le. A cefréshordót nem szabad napra tenni, sőt sokan az erjedési időszak alatt naponta kevergetik, ezáltal levegőt juttatnak a cefrébe mely számos cefrehibát eredményez. Az első két-három napban lehet kevergetni, mivel az élesztők szaporodásához oxigénre van szükség, ezután légmentesen le kell zárni, és hagyjuk erjedni 14-16 napig, olyan 18-26 Celsius-fokos környezeti hőmérsékleten. Az erjedés során keletkező szén-dioxid elvezetéséről gondoskodni kell úgynevezett kotyogó segítségével.
A másik tévhit, hogy a fogyasztási szeszfokot az utópárlattal kell beállítani. Az utópárlatos pálinka minősége nem lesz megfelelő, ízvilága nem a gyümölcsre jellemző jegyeket tartalmaz, büdös, gyakorlatilag élvezhetetlen lesz a végeredmény – figyelmeztetett a szakértő.
Csak a rozsdamentes acél
Pálinkafőzőkből nagyon széles a választék, kicsitől a nagyig mindenfélét találunk a piacon, de az egylépcsős és a kétlépcsős között is válogathatunk. Árban is igen nagy a szórás: pár tízezertől több százezer forintig terjed az eszköz ára.
– Nagy tévhit, hogy a főzőüstnek rézből kell készülnie. Csak ott kell réznek lennie, ahol a párlatgőz halad, tehát a kupola, a páracső és egylépcsős főző esetén a finomítóoszlop legyen réz, illetve tartalmazzon rézfelületet. Az üst nek tartósnak kell lennie, ezért e célra a rozsdamentes acél a legjobb – mondta a szakember.
Kezdőknek öt pohár
A pálinka igazán sokoldalú ital, de a jófélében fel kell ismernünk annak a gyümölcsnek az aromáját, amelyből készítették. Ha bármilyen más illatot, szagot érzünk, ami akár kellemetlen is lehet, az gyártási, előállítási hibát jelez. Ennek elkerülésében segít az ötpoharas megoldás.
– Számozzunk meg öt darab poharat, majd az előpárlat levételénél mindegyikbe engedjünk ugyanannyit a szeszből. Ez alapján tudjuk megvizsgálni, hogy melyik poharaknál érezhetők az előpárlatra jellemző jegyek. A jónak ítélt poharak tartalmát beleönthetjük a középpárlatba, míg a nem megfelelőt megsemmisítjük. Ez a legjobb módszer egy kezdőnek az előpárlat leválasztásához – mondta Szabó.
A pálinka mennyiségét a gyümölcs fajtája és cukortartalma határozza meg, így van, amelyikbôl több, a másikból kevesebb szesz lesz.
A szakértő szerint a kezdők a bogyós és könnyen romló gyümölcsöket kerüljék. A kajszi, a málna, a szeder nagyon kényes, a zöldfülűek próbálkozzanak szilvával, cseresznyével, almával vagy meggyel.
Szellőztessük, mielőtt isszuk!
A már kész terméket lefőzést követően ne rögtön palackozzuk, hanem szellőztessük oly módon, hogy a tárolóedényt ne zárjuk le légmentesen. A szellőztetés időtartama három-négy hét. Ezután jöhet a palackba zárás és az ezt követő pihentetés, amely három hónapig is eltarthat. Ekkor válik a pálinka igazán tökéletessé és fogyaszthatóvá.
Jelentse be!
