Forrás: MTI
Semmilyen európai parlamenti (EP-) diktátum és vádirat nem tudja a magyar kormányt arra késztetni, hogy bevándorláspolitikáján változtasson - jelentette ki Gulyás Gergely a Sargentini-jelentésre válaszul született, Magyarország szuverenitásának megvédéséről és a Magyarországgal szembeni rágalmak visszautasításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitáját megnyitó felszólalásában.
Az indítványt országgyűlési képviselőként - más kormánypárti honatyákkal közösen - jegyző Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: a Sargentini-jelentés a migránsok, a menedékkérők és a menekültek alapvető jogairól szól. Egy bevándorláspárti jelentésről van szó, amelynek az a kizárólagos célja, hogy a magyar kormány bevándorlással szemben tanúsított ellenállását megtörje, a magyar kormányt elítélje azért, mert védi Európa határait - mondta.
Azért ítélik el Magyarországot - folytatta -, mert egyértelművé teszi: ott kell segíteni a világon, ahol baj van és nem pedig a bajt kell Európába hozni.
Elmondta, a magyar határvédelem nem tetszik az EU azon szocialista, baloldali, kommunista, liberális képviselőinek és a Néppárt liberális felének, akik legszívesebben bárkit beengednének Európába és akik szerint Európa fennmaradása akkor garantálható, ha az európai kultúra utolsó jelei is felszámolhatóvá válnak.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: Magyarország elutasítja a bevándorlást és úgy látja, a lisszaboni szerződés szerint minden tagállamnak joga van ahhoz, hogy a bevándorlás kérdésében szabadon állást foglaljon.
Aki ezt a jelentést megszavazta - köztük magyar képviselők is -, ezt a jogát Magyarországnak elvitatja - mutatott rá. Hozzáfűzte, a jelentést megszavazók azt gondolják, hogy ugyanazt a gyakorlatot kell meghonosítani, amely Nyugat-Európában párhuzamos társadalmakhoz vezetett és olyan társadalmi feszültséget hozott létre, amelyet a Magyarországnál sokkal gazdagabb országok sem tudnak kezelni.
Gulyás Gergely hangsúlyozta, a kormány az EU bármely szervezetében szívesen válaszol a jelentésben megfogalmazott kérdésekre, de ha az EU-nak, az EP-nek nem az a célja, hogy szétverje az intézményesült Európát, akkor az ilyen jellegű jelentéseket nagy többséggel kellene elutasítani.
Véleménye szerint a szavazati arányokból az derült ki, hogy Nyugat-Európa próbálja elítélni Közép-Európát. Ezt a nyugat-európai elitben meglévő, a közép-európai társadalmak által képviselt értékekkel szembeni toleranciahiánnyal magyarázta.
"Mi a jelentéstevő intoleráns hozzáállásával szemben a tolerancia pártján állunk. Mi úgy gondoljuk, mindenkinek joga van meghatározni, kivel kíván együtt élni és kivel nem" - mondta.
Kizártnak minősítette, hogy az EU 28 tagállama közös álláspontra jusson a bevándorlás ügyében.
"Ha valaki úgy gondolja, hogy bevándorlás kérdésében közös álláspontra lehet jutni, az szétveri az európai közösséget" - hangoztatta.
Gulyás Gergely szerint vagy elfogadják az országok különböző döntéseit, vagy az európai együttműködést meggyengítő, végső soron pedig szétverő vádaskodás kezdődik.
A magyar kormány elkötelezett az értelmes, a szerződés és az írott jog alapján álló európai együttműködés iránt, ezért visszautasítja azokat jelentéseket, amelyek alaptalan vádakkal elítéli a nemzeti alapon álló, a nemzeti, az európai identitást megőrizni akaró bevándorláspolitikát - mondta Gulyás Gergely.
Felidézte, hogy az EP öt évvel ezelőtt ugyancsak elfogadott egy Magyarországot elítélő határozatot, a Tavares-jelentést. A helyzet most azért súlyosabb, mert az EP-ben "a legrosszabb bolsevik hagyományokat idézve" a politikai akarat válik jogi mércévé - mondta.
Kifejtette: az EP-képviselők politikai szimpátiájuknak megfelelően adnak hangot olyan formában, hogy a nem létező, vagy az EU hatáskörébe nem tartozó jogi kritériumokat állítanak fel és ez alapján fogadnak el olyan határozatokat, amelyek alapvető szakmai kritériumoknak mondanak ellent, durván sértik a lisszaboni szerződést és Magyarország szuverenitását.
Gulyás Gergely szólt arról is, hogy a magyar kormány az Európai Bírósághoz fordul az EP eljárása miatt, mert a jelentés elfogadásához álláspontja szerint nem volt meg a szükséges kétharmados többség.
A jelentés megállapításairól a miniszter azt mondta, minden kritikaként felsorolt pont azt szolgálja, hogy végül eljuthasson a migránsok, a menedékkérők és a menekültek alapvető jogaihoz, és végül egy bevándorlásbarát, a magyar kormány álláspontjával összeegyeztethetetlen, elítélő nyilatkozatot tegyen.
Értékelése szerint az EP jelentéstevője részben valótlan állításokat fogalmaz meg, részben olyan ügyeket próbál meg ismét felhozni, amelyekben Magyarország már megállapodott az Európai Bizottsággal (EB). A jelentés azt az üzentet küldi mindenkinek, nincs értelme az EB-vel tárgyalni, kompromisszumra jutni, törvényt módosítani, mert ez nem akadálya annak, hogy az ügyet néhány év múlva politikai vádként újra előhozzák - közölte a Fidesz képviselője.
Dömötör Csaba: nem engedünk a zsarolásnak!
A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Sargentini-jelentést "gyatra minőségű ideológiai vádiratnak" nevezte, amely valójában a "legdurvább támadás Magyarország önrendelkezése ellen", mert azt vitatja, hogy alapvető kérdésekben, mindenek előtt a bevándorlás ügyében, magunk hozzunk döntéseket.
Szerinte a Sargentini-jelentés a bevándorlást támogató erők választási programja is egyben, hiszen ez a vita már rég nemcsak Magyarországról szól, hanem arról, hogy Európa "tárva-nyitva hagyja-e határait, vagy képes megvédeni azokat.
Az államtitkár hangsúlyozta: a jelentésben megfogalmazott vádak túlnyomó része jogilag már lezárt ügyekre vonatkozik, egy része ideológiai elvárás, aminek semmi köze a jogállamisághoz, egy részük pedig "akkora hazugság, hogy csoda, hogy nem szakadt le a strasbourgi plafon", így ha ezeket levesszük, akkor végső soron a kormány bevándorláspolitikáját támadja a dokumentum. Szerinte a jelentés legalább hat irányból teszi ezt: számon kéri a betelepítési kvóta elleni fellépést, kifogásolja, hogy Magyarország nem fogadott be bevándorlókat, támadja a jogi határzárat, a Stop Soros törvénycsomagot, valamint védelmébe veszi a rendőrökre támadó Ahmed H.-t és felrója azt is, hogy a nemzeti konzultációban a kormány a bevándorlás és a terrorizmus között párhuzamot vont.
Az államtitkár az ellenzéki pártok jelentéssel kapcsolatos szerepét szégyennek nevezte, bírálta az MSZP-t, a DK-t és a Párbeszédet, amiért megszavazták a jelentést, a Jobbikot pedig azért, mert "betagozódott a baloldali kórusba".
Úgy vélte: az uniós intézményekben jelenleg a bevándorlást támogató politikai döntéshozók vannak többségben, de jövő tavasszal ez megváltozhat, ezért akarják még most tető alá hozni az eddiginél is kockázatosabb bevándorlást támogató terveket, például azt, hogy az átruháznák a határvédelem jogát Brüsszelre. Hangsúlyozta: májusban minden európai állampolgár véleményt nyilváníthat ezekről a kérdésekről, de a magyarok már népszavazáson, konzultációkon és a választáson is azt az egyértelmű üzenetet küldték, hogy fontos számukra az ország biztonsága és a keresztény kultúra védelme, nem szeretnék, ha jogköröket vennének ki Magyarország kezéből és nem hagyják, hogy Magyarországból bevándorlóországot csináljanak.
Ezért - közölte - a kormány támogatja, hogy az Országgyűlés nagyon erős üzenetet küldjön a Sargentini-jelentés elfogadóinak arról, hogy Magyarországtól nem vehetik el a döntés jogát az életünket leginkább meghatározó kérdésekben. Kijelentette: azok az ellenzéki képviselők, akik az országot támadják, "nyugodtan megmondhatják külföldi szövetségeiknek", hogy a kormány készen áll a politikai küzdelemre, nem fog engedni a zsarolásnak.
Fidesz: politikai támadás érte Magyarországot
Kocsis Máté, a Fidesz vezérszónoka úgy fogalmazott: politikai támadás érte Magyarországot, és azért vannak itt, hogy erre politikai választ adjanak. Az Országgyűlésnek - hasonlóan az öt évvel ezelőtti Tavares-jelentéshez - kötelessége reagálni. A frakcióvezető kitért arra is, téved, aki azt gondolja, nem az illegális bevándorlás, a migráció körüli vita lesz az EP-választások meghatározó témája. Rámutatott: az Európai Unió "a saját intézmény- és szabályrendszerét a saját uralkodó politikai elvárásainak megfelelően torzítja" pusztán azért, hogy a közelgő EP-választási vitában megbélyegezze, megbüntesse azokat, akik ellentétes állásponton vannak a bevándorlási vitában.
Hozzátette: szeretnék világossá tenni, hogy Magyarország visszautasítja azokat a vádakat, amelyek bár a közelgő EP-választások miatt íródtak, de mégis hamis és hazug képet festenek hazánkról. Teljesen egyértelmű, hogy a jelentés egy egyszerű nyomásgyakorlás, egy olyan zsarolás, amelynek végén a sokadik bevándorlás-szervező módszer, a határőrizet elvonásának joga áll. Azt a lehetőséget akarja Magyarországtól elvenni az unió, amely a nemzeti szuverenitásunk egyik alappillérének tekinthető - mutatott rá a fideszes politikus, kijelentve: mi akarjuk őrizni a határainkat, s az unió ebbe kíván a szuverenitásunk megsértése árán is beavatkozni.
Rögzítette: az EP olyan megállapításokat tesz, amelyekkel magyar parlamenti döntéseket, törvényeket kifogásol. Ezeket a magyar parlament saját szuverén hatáskörében, demokratikus legitimáció birtokában hozta, s az unió dokumentumai szerint sem minősülnek a közösség jogainak. Kitért arra: eltökéltek a keresztény kultúra megőrzésében, Európa határait, az európaiak biztonságát ma is meg kell védeni. Kinyilvánítanák azt is, hogy visszautasítják a jelentés hazug vádjait. Példaként hozta, hogy a jelentés szerint a Magyar Gárda a Fidesz kormány alatt végig tevékenykedhetett. Felidézte: a szocialista kormányok alatt neonáci szervezetek masírozhattak a Hősök terén, illetve a Várban. Az ellenzékhez fordulva feltette a kérdést: Önök szerint igaz, hogy zsidók és zsidó tulajdon ellen elkövetett erőszakos cselekmények történnek?
Kocsis Máté megjegyezte: nyilvánvaló, az ellenzék nem támogatja majd a határozati javaslatot, minden belpolitikai álmukat külföldön dédelgetik, s a külföld azt diktálja, hogy ebben a kérdésben forduljanak a kormánnyal szembe. Kitért arra is: a jövő évi EP-választás sorsfordító, húsbavágó lesz, el fog dőlni, hogy a következő öt évben teret ad-e az európai döntéshozás az illegális bevándorlásnak.
