A probléma globális méretű, és már most fenyegető jelei vannak a veszélynek.
Az emberiségnek nem elég, hogy a Földet sikeresen teleszemetelte, már a világűrben is nyomot hagy maga után – és nem a jó értelemben. A NASA friss közleménye szerint sürgető probléma az űrszemét, és jelenleg nincs rá kész megoldás. A Földön legalább még van mód a hulladék összegyűjtésére és feldolgozására, de az űrben egészen más a helyzet.
Az amerikai űrügynökség meghirdette a LunaRecycle nevű kezdeményezést, amely 3 millió dolláros, azaz közel 1 milliárd forintos díjjal jutalmazza azt, aki képes kidolgozni egy működőképes hulladékkezelő rendszert egy jövőbeli holdbázis számára. A cél, hogy a keletkező hulladékot helyben kezeljék, ne kelljen visszajuttatni a Földre, és lehetőleg ne is égessék el.
Ez a "kihívás" korántsem elméleti. Bár az átlagember számára távolinak tűnhet az űrszemét problémája, valójában már most is komoly veszélyt jelent. A Nemzetközi Űrállomáson a hulladékot jelenleg külön kapszulákban gyűjtik össze, majd visszaszállítják vagy a légkörben megsemmisítik. Egy holdbázison ez azonban nem kivitelezhető, mivel a Föld túl távol van, és a folyamatos szállítás logisztikailag és anyagilag is fenntarthatatlan.
Az űrhajósok felszereléséhez tartozó sérült ruhák, csomagolóanyagok és egyéb hulladékok is gondot jelentenek, ha nem tudják újrahasznosítani vagy megfelelő módon eltávolítani azokat. A jövő holdlakói könnyen térdig járhatnak a szemétben, ha nem születik működő megoldás. Ezért is van szükség szakértőkre, akik képesek innovatív, fenntartható eljárásokat kidolgozni – akár helyben történő újrahasznosítással.
A probléma globális méretű, és már most fenyegeti a műholdakat, a navigációt és a kommunikációs rendszereket is. A Kessler-szindróma nevű jelenség pontosan azt írja le, hogyan válik az űr egyre zsúfoltabbá: a pályán keringő törmelékdarabok ütközése újabb és újabb törmelékeket generál, így egy láncreakciót indítva el. A végeredmény akár az is lehet, hogy egy napon az emberiség elveszíti a hozzáférését az űralapú rendszereihez – vagyis megszűnhet az internet, a GPS és a távközlés is.
A NASA tehát nemcsak a jövő holdbázisait, hanem az egész emberiség digitális jövőjét is védené azzal, hogy megoldást keres a hulladékkérdésre – még mielőtt túl késő lenne.