Évezredek óta azt találgatja az emberiség, vajon létezett-e – és ha igen, hol? – az elsüllyedt város, netán kontinens, Atlantisz. Az angol történész, Matt Sibson szerint igen, és serényen magyarázza is, hogy hol.
Sibson tudatja, 1560 és 1660 között készült térképeken Írország északnyugati részénél olyan sziklákat rajzoltak meg, amelyek csakis Atlantisz maradványai lehettek.
Nos, ezek a sziklák később eltűntek a térképekről, de Sibson váltig állítja, azért az Atlanti-óceán vízéből nem. A leicesteri historikus szerint a Rockall nevű ma is ismert, látható gránitkolosszus, mondhatjuk térség, éspedig Atlantisz egy része, fennmaradt darabja.
Ezek után nincs mese, le kell szállni azon a környéken az óceán mélyébe, és ott szobrokat, palotaromokat lelünk. Azok létezéséről amúgy a görög filozófus, Platón adott hírt. Sibbonstól tudjuk, korábban Frisland-nek nevezték a szigetet, melyen állítólag elefántok is élhettek, ám erről a ma tudósa inkább azt mondja, azok mamutok lehettek.
Nem is olyan messze a Feröer-szigetektől érdemes tovább kutakodni. A tudósok abban egyetértenek, egy üstökös Földre zuhanása következtében hirtelen igen erős lehűlés következett, és ekkor eshetett meg Atlantisz tragédiája. Ezt a terminust amúgy Platón Krisztus előtt 9500-9600 körülire datálja.
Mindössze egy a bibi.
Sibsontól eltérően más tudósok úgy vélik, Atlantisz az Égei-tengerbe veszett oda, mások viszont a Szaharában nevezik meg a pusztulás területét, továbbá a Gibraltári-szoros mellett is kardoskodik néhány felkészült elme.
