<p>A híres etológus, Csányi Vilmos már évekkel ezelőtt arra jutott, hogy ugyan állati nyelv még nincs, de kutyáink és macskáink a kommunikáció számos formáját használják velünk, emberekkel is. De pontosan mit jelent egy-egy jelzés?</p>
A kutya szinte csak az ember kedvéért alakította ki az ugatást jelzőrendszerként: az érzelmeiket közvetítik felénk. A legtöbben akkor is felismerik kutyájuk ugatásának jelentését, ha nem látják.
FÉLELEMKELTŐ: Mély hangú, gyors és érdes ugatás. Ám ekkor még nem biztos, hogy konkrét cselekedet is követi a hanghatást.
FIGYELMEZTETŐ: A kutyák támadás előtti utolsó lépésként hanghatást adnak: ilyenkor az ugatás mélyen zengő és érdes, de lassabb, szinte böffentésnek hat. A fejüket felemelik, a fülek előre mutatnak, a fogak kibukkanhatnak.
„FÉLEK”: A legtöbb gazdi a metakommunikációból is érti, ha az állata fél, de ennek is van kifejezett hangja: folyamatosan csengő, magas hangú ugatás. A valódi félelem gyorsan lüktető, a szerényebb aggodalom lassan pulzáló, halkabb ugatás. Ha egy kutya lelapulva ugat, valószínűleg fél.
„FÉLEK, MEGHARAPLAK”: A hátát és a fejét alacsonyan tartó, füleit hátrasimító és vicsorgó kutya is fenyegető, támadásra és meghunyászkodásra ugyanúgy van esély.
„JÓ A KEDVEM”: Ha az öröm jár át egy négylábút, szinte soha nem áll meg a szimpla ugatásnál: csahol, nyüszít, akár morog is, horkant, mindezt gyakorlatilag teljesen összevissza.
INTENZÍV LIHEGÉS: A lihegés is hordoz érzelmeket. Az erős hangú, lógó nyelvű zihálás kifejezhet örömöt is, de azt is, hogy valami idegesíti az ebet. Ilyenkor a fül és a fej magasan áll, a száj tágra nyitott.
„CSAK ÚGY”: Különösen a beagle-tartók ismerhetik azt, amikor ebük valóban „csak úgy”, a semmibe ugat. A nyugodt arckifejezésű, lógó fülû és még akár csukott szemű ugatás mögött se fenyegetés, se agresszió nincs, célja az unaloműzés
A kutyák hangjelzéseinél több, akár százféle nyávogást is ismernek és használnak a cirmosok, de csak az emberrel, egymás közt ugyanis nem így kommunikálnak. A testbeszédet is ugyanúgy használják a céljaik elérésére, mint a kutyusok.
HUNYORÍTÁS: Bár legtöbben az ördögiesség kifejeződésének tartják a hunyorgó macskaszemeket, ez valójában a teljes bizalom és nyugalom jele.
NINCS HÍZELGÉS: Ugyan alig akad cukibb, mint egy dörgölőző cica, ez a birtoklás jele. Igaz ez a tágyakra és a gazdira is. A kaparászás szintén a birtokmegjelölés módja a macskáknál.
ROHAMRA!: Akinek cicája van, biztos ismeri, amikor a macsek látszólag orvul, a kanapé mögül előugorva „támad”. Agresszió helyett ilyenkor játékról van szó, hiszen karmaikat behúzzák, és a fogaikat sem mélyesztik bele a gazdiba.
VIGYÁZZ, FÁJ!: Ha cicánk jól érzi magát, dorombolni kezd, és akkor is, ha szoptat és a kismacskákat szeretné megnyugtatni, de még akkor is, ha fájdalma van.
MEGTÉVESZTŐ: Egy felpúpozott hátú, fújtató, álló szűrő cica éppen hogy nem támadásra kész, pont visszavonulni készül, csak az ellenségnek mutatja, hogy ő akár bátor is lehetne.