Forradalmasítani kellene az influenzaoltást, nem elég, hogy aki akar, az elmegy beadatni a vakcinát. A spanyolnáthaként emlegetett influenza az I. világháború végén több tíz millió halálos áldozatot követelt, de ma egy hasonló járvány sokkal pusztítóbb lenne.
Forrás: Thinkstock
Koktélra van szükség
Nem egy egzotikus és ma még ismeretlen kór, hanem egy „közönséges” influenzajárvány tizedelheti meg az emberiséget néhány évtizeden belül. Ezt csak egy olyan univerzális influenzaoltással – ha tetszik: koktéllal – lehetne megelőzni, amelynek minél több vírustörzs kombinációját tartalmaznia kellene – állítják szakemberek. A vakcina így tudná a lehető leghatékonyabban felkészíteni az ember fehérvérsejtjeit arra, hogy egy majdani influenzavírust élesben is fel tudjanak ismerni és ki tudjanak védeni.
Magyarán: olyan védőoltásra lenne szükség, ami akár tíz-húsz évre is általános és elég magas védettséget nyújt, és nem szezonról szezonra kellene oltogatni az embert az éppen aktuálisan fertőző vírustörzs ellen. Plusz mindenkit be kellene oltani, nem csak azt, aki elmegy az orvoshoz ezért.
Sokan kis helyen
Az amerikai Michael Osterholm, a Minnesotai Egyetem járványtani kutatója szerint az emberiség manapság sokkal védtelenebb egy világméretű influenzajárvánnyal szemben, mint száz éve, amikor a spanyolnátha pusztított. Igaz, azzal tisztában van a tudomány, hogy az 1918–19-es vészben a betegek halálát tulajdonképpen az úgynevezett citokinvihar okozta. Lényegében arról van szó, hogy a szervezet védekezőmechanizmusa túlműködik a vírussal szemben, annyira, hogy a védekezés már ártalmas, végül az immunrendszer összeomlik.
Aggasztó ugyanakkor, hogy a citokinviharról sokkal többet a szakemberek most sem tudnak, mint akkor.
Ráadásul a járványok ma még gyorsabban és hatékonyabban terjednek, hiszen sok vírusgazda tömörül egy helyen. A Földön ma több mint háromszor annyian laknak, mint száz évvel ezelőtt. Egy világ körüli útra induló vírusnak lényegesen több lehetősége van élőlényről élőlényre, emberről emberre ugrálva mutálódni és végzetesen agresszív formákat ölteni.
Negatív rekorder
Ember és állat együtt
Nemcsak a túlnépesedés, hanem az emberrel élő háziállatok ma már elképesztő száma is csak növeli a veszélyt – hívta fel a figyelmet a téma kapcsán Jankovics István virológus-mikrobiológus a Qubit.hu-n. Szerinte a fajok tömeges együttélése lehet az egyik legnagyobb kockázata annak, hogy a spanyolnáthához hasonló influenzajárvány szabaduljon az emberiségre.
Állattartás szempontjából a Távol-Kelet és Délkelet-Ázsia jelenti a fő kockázatot, de vannak olyan olaszországi szárnyastelepek is, ahol képtelenek kordában tartani a rendszeres madárinfluenza-járványokat. És a száz évvel ezelőtti spanyolnátha kórokozója is valószínűleg egy madárinfluenza-vírusból alakult ki.
Védőburok kéne körénk
Az itthon is elérhető influenzaoltásról épp tegnapi számunkban írtunk részletesen, de kár tagadni: jelenleg nem általános dolog a Földön, hogy az emberek beoltatják magukat. De még ha elegen kérnék is a vakcinát évről évre, ezeknek a szezonális oltásoknak a hatékonysága jóval elmarad a 90–100 százaléktól, ami az emberiség köré megfelelő védőburkot vonna. Szakemberek korábban úgy vélekedtek, hogy az influenzavírus elleni oltások azért nem olyan hatékonyak, mert a vírus legkönnyebben támadható része gyorsan mutálódik.
A vakcinagyártók mai technológiáival azonban meg lehetne oldani ezt a problémát, még sincs változás.
Közben kiderült az is, hogy aki gyerekkorában átesett vírusfertőzésen vagy szezonális oltást kapott, annak immunrendszere évtizedekkel később is emlékszik a betegséget okozó betolakodó legfőbb tulajdonságaira. A később világhódító útjára induló, folyamatosan mutálódó vírusok ellen így már nem tud olyan hatékonyan védekezni a szervezete.
