Mesés kincseket rejtő, város alatti titkos alagutakról beszélnek ma is a Győr környékén élők. Egyikük a Borsnak állítja, három napig szilveszterezett az egyik rejtett földalatti járatban, mire a felszínt megtalálták. A történész szerint azonban mindez csak szóbeszéd.
Győr környékén máig szóbeszéd tárgya a felszín alatt futó titkos alagutak, az ezekről szóló történetek. Ezekben három legendás járat jelenik meg. Közös nevezőjük a beszámolóknak az, hogy valamennyi alagút mesés kincseket rejt. A feltételezések szerint az egyik járat Pannonhalmáról egészen a Káptalandombig vezet, ez az apátság menekülőfolyosója volt. Fut egy a Duna alatt is, de a legösszetettebb alagútrendszer szinte az egész város alatt elterült. Sokan állítják ma is, hogy jártak lent a föld alatt, de hogy ki is lyukadtak volna a felszínen, azt már kevesen…
Papok mellett szöktek le
– Legalább 3–4 lejáratot ismertünk a barátokkal. Imre és Róbert az egyik mellett laktak, ott is születtek. Ők vittek le minket is szilveszter idején, és csak január 2-án jöttünk fel – mondta a Borsnak a ma is Győrben élő Nyári Róbert. Szerinte az egyik lejárat a Káptalandombon volt egy paplak udvarában.
Ha nem nyúlnak a földhöz, nem is kerül elő semmi
– Fiatal fejjel kihasználtuk, hogy az idős pap bácsik nem vettek észre bennünket, könnyen le tudtunk szökni. Egyes részeket óvóhelyként, kórházként használhattak, több kicsempézett helyiség is volt lent. Nem nagyon tudtuk, merre haladunk odalent. Az utak közül bármelyik vezethetett akár Pannonhalmára is – vélekedett a lokálpatrióta. Egy másik helybéli a Duna alatti alagútra emlékszik jól, amiben kisgyerekként játszott is: a nyolcvanéves asszony szerint ez egy agyagba vájt folyosó volt, nagyon mélyen a város alatt. A harmadik járatrendszerről szintén egy szemtanú beszélt: azt mondta, a 70-es években akkor bukkantak rá és merészkedtek le a szomszéd gyerekekkel, amikor elbontották a színház környéki régi házakat. Ez a terület a mai Posta-épület és a Batthyány tér között húzódott.
Hasznos szóbeszédek
Az Apátságba vezető titkos alagút tartja leginkább lázban a helyieket. A Püspökségtől induló alagútnak azonban több kilométer hosszúnak kell lennie, és állítólag a bejáratot könnyen meg lehet találni. – Az ilyen történetek egész Magyarországon nagyon népszerűek, például az ország másik szegletében, Szegeden is. A történész-régész szakma viszont nagyrészt mendemondáknak tartja ezeket. De mégis hasznosak lehetnek, mert a helyi beszámolók gyakran vezetnek rá valamilyen értékes leletre, ami máskülönben nem került volna elő. Például egy több száz éves templom alapját, amire volt is példa – mondta lapunknak Deák Andrea, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum régész-történésze. A szakember maga is foglalkozott a Duna alatt húzódó alagutakkal és a pincerendszerrel, ami átjárható volt és szinte az egész város alatt végighúzódott.
Mennyi az igazság?
Persze a legendáknak mindig van alapjuk. Egy 18. században épült csatornarendszer valóban behálózta a várost, de korábban egy erődöt is felhúztak köré, aminek fontos szerkezeti eleme a 17. században kiépített kazamata-rendszer volt. Ezt a 19. században nagyrészt elbontották, ma már mindössze két helyen látogathatók a maradványok. Elképzelhető, hogy egy eltévedt vándor ezeknek a romjait fedezte fel, s az ő elmondása alapján vált belőle legenda az utókor számára. A titkos alagutak feltárása és kutatása sajnos legtöbbször falakba ütközik: az apátság menekülőfolyosójáról például nem tudni, pontosan hol terül el. A Duna alatti alagút valószínűleg rég beomlott, az összefüggő alagútrendszerrel pedig az a gond, hogy még nem volt régész, aki vállalta volna a feltárás teljes koordinálását.
