Azt biztosan tudja, hogy az öszvér a ló és a szamár keresztezéséből létrejött hibrid. No de ortigrisről és birkecskéről hallott-e már?
Vajon mi történik, ha összebújik egy termékeny légyottra egy hím oroszlán és egy nőstény tigris? A természet elképesztő, születhet kölykük. Ez esetben hívhatjuk ortigrisnek is. A dolog azonban itt nem áll meg: az alábbi képen egy oroszlán-tigris szülőkkel rendelkező ragadozó viszi a szájában az oroszlán apától született kölykét. Hogy lehet ez?
Nem túl gyakran hallani hibridekről, csak olykor-olykor bukkannak a világban egy-egy példányra. De mégis minek köszönhető a furcsa párválasztás? Hibridnek azokat az állatokat nevezzük, amelyek két különböző faj kereszteződéséből jönnek létre. Valóban ritkaságnak számítanak. Természetes környezetben csak akkor születik ilyen élőlény, ha az állatok élőhelyei összeérnek. Fogságban is csak a véletlenek alkalmával fordul elő. A hibridek fogamzóképesek, így további utódokat is képesek nemzeni, amelynek következtében az új fajok száma megtöbbszöröződhet.
Legendából valóság
Csak kitalációnak gondolták, s egy-két fanatikuson kívül senki nem hitt a barna foltos jegesmedve létezésében egészen addig, míg 2006-ban az Alaszkai-öböl környékén ki nem lőttek egy példányt. Genetikai vizsgálattal derítették ki, hogy egy jegesmedve és egy amerikai barnamedve, más néven grizzly nászából született állatról van szó.
A németországi osnabrücki állatkertben él Taps, a medvehibrid, amelynek apja grizzly, anyja jegesmedve. Ma már egyedül tengeti napjait, mert lánytestvérét ki kellett lőni, miután megszökött az állatkertből.
Ugranak a csíkok
A zebrák és más patás állatok mesterséges keresztezése nem hozott tartós eredményt. Leginkább az utódok meddősége és kezelhetetlensége miatt hagyták abba a kísérletezést a zebrákkal. Állatkertekben és vadasparkokban előfordulnak patásszerelmek.
A Magyar Nemzeti Cirkuszban például a nyáron született egy szamár-zebra csikó. Hiába keresi rajta a csíkokat: foltosan született.
Tudta-e?
Mesterségesen „készült”
Igazi sikersztoriként tartják számon a kecskebirkát és a birkecskét. Az 1990-es években Új-Zélandon, egy évtizeddel később pedig Dél-Afrikában hozták össze állattenyésztők a két fajt.
Kinézetük között nem látni különbséget, a szakértők pedig úgy gondolják, hogy felmenőik legjobb tulajdonságait zsebelték be. Annyi szépséghibája van a történetnek, hogy hibridek csak megtermékenyített petesejt beültetésével hozhatók létre.
