<p>Ne vegye meg a boltban kapható útszórósót, ha nem tudja, hol lehet használni! Ugyanis akár 50 ezer forint bírságot is kaphat érte. </p>
A tulajé a felelősség
Ezekben a napokban már előfordulhat, hogy itt-ott csúszik a járda. De nem mindegy, hogy hol, milyen módszert alkalmazunk – szép hivatalos nevén – síkosságmentesítésre. A közterületek rendben tartása alapból az önkormányzatok feladata, ám mindegyik maga dönthet, mit fogalmaz meg a köztisztaságról szóló rendeletében.
Az általános hazai gyakorlat az, hogy a magáningatlan – családi ház, társasház – előtti járda járhatósága a tulajdonos (lakóközösség) felelőssége. Tehát ha nem gondoskodunk a hó eltakarításáról, a jég ártalmatlanításáról, akkor kérdőre vonhatnak minket.
Ez tiszta sor, ám akkor is bírsággal kell számolnunk, ha nem engedélyezett módszert alkalmazunk erre. Ugyanis ha sóval próbáljuk meg eltüntetni a fagyott halmazállapotú vizet, 50 ezer forint büntetést is a nyakunkba varrhatnak, ha tetten érnek bennünket. Még a szomszéd is jelezheti az önkormányzatnak, ha sót szórunk, de akkor is, ha nem tartjuk rendben a járdaszakaszunkat. Előbb felszólítást kap az ember, aztán jön a pénzbüntetés.
Közúton mehet a só
A só használatának tilalma nem új keletű dolog, már 2008-ban rendelkeztek erről. A témával foglalkozó jogszabály kimondja, hogy a települések belterületéhez tartozó közterületen – leszámítva az úttestet – csak olyan anyag használható síkosságmentesítésre, ami a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növények (értsd: fák, cserjék, bokrok) egészségét nem veszélyezteti. Magyarán: az utakon használhatnak sót, a ház előtti közterületen, ahol fa is van, nem.
Pécsi Norbert, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szóvivője érdeklődésünkre ehhez hozzátette: a korszerű sószóró autókkal sokkal környezetkímélőbb a csúszásmentesítés, mint ha kézzel szórjuk a sót.
– Gondoljuk el: az utat padka szegélyezi, van sok helyütt árok is, ott a járda, tehát messzebb vannak a fás szárú növények, nem tesz bennük kárt a szórás! Emellett a mi munkagépeinken 5 és 45 gramm között be lehet állítani, hogy mekkora mennyiségben szórjanak, ezt a csekély mennyiséget, finom adagolást kézzel lehetetlenség eltalálni és tartani – magyarázta Pécsi.
Elesett? Perelhet!
Az, hogy valaki elcsúszik és baja lesz egy trehány ingatlantulajdonos miatt, nem csupán papíron létező lehetőség.
– Konkrét eset volt, amikor egy asszony a jeges járdán elesett, combnyaktörést szenvedett, és ez ágyhoz kötötte. Ez a probléma komoly költségeket vet fel, amiket a ház tulajdonosától megkaphatunk, ha perre megyünk, de sok esetben a felek egymás között is meg tudnak egyezni – magyarázta dr. Kamarás Péter ügyvéd. Hozzátette: ezek az esetek nem jutnak el a közútfenntartóig vagy az önkormányzatig, így külön büntetést nem szabnak ki a tulajra.
Ha olyan útszakaszt találunk, ami nincs síkosságmentesítve, vagy nem megfelelő anyaggal végezték ezt el, akkor nyugodtan bejelenthetjük az illetékes önkormányzatnál. Ugyanakkor arra nem sikerült konkrét választ kapnunk, hogy milyen vizsgálatokkal vagy mérésekkel igazolják, hogy egy bejelentés jogos, azaz valóban sót használt valaki ott, ahol nem lehet.
Használjon mást!
Szerencsére nem csak a környezetre káros anyag áll rendelkezésre a havas-jeges utak leszórására.
A faforgács jó szolgálatot tehet, de a homokot is bátran használhatjuk. Kőzúzalékot is beszerezhetünk több helyen is. A fahamu is használható, de figyeljünk rá, hogy ne legyen benne csavar vagy szög, ami sérülést okozhat!
