<p>Bizarr művészet - ezt a címet viseli sorozatunk, melyben világhírű alkotók megdöbbentő, megbotránkoztató, sokszor sötét titkairól rántjuk le a leplet. Két évvel ezelőtt egy olyan, nagyszabású projekt vette kezdetét, ami fél évezredes titkokat tárhat fel, és talán örökre megváltoztatja a valaha élt legnagyobb zseniről alkotott képünket.</p>
Kétségtelen, hogy az 1452-ben, a Vinci melletti Anchianóban született Leonardo da Vinci nem csak a korszak legismertebb képzőművésze volt, de a valaha élt legnagyobb gondolkodók egyike is. A reneszánsz polihisztor legendáját csak gazdagította, hogy életét és műveit számos rejtély övezi - köszönhetően többek közt annak is, hogy Leonardo maga is a rejtélyek, titkok, titkosítás megszállottja volt. Két évvel ezelőtt azonban francia, olasz, spanyol, kanadai és amerikai egyetemek és tudományos intézetek fogtak össze, hogy feltörjék ezeket a titkokat - méghozzá a modern tudomány segítségével.
A több éves - Leonardo Projektnek elkeresztelt - terv lényege, hogy a lehető legtöbb genetikai, és más, azonosításhoz, vizsgálathoz szükséges biológiai nyomot, maradványt összegyűjtsék, hogy bebizonyosodhasson, hogy az 1863-ban a Saint-Florentin-templomban megtalált (jelenleg a Saint-Hubert-kápolnában található) maradványok valóban hozzá tartoznak-e. Emellett meg szeretnék alkotni a mester lehető legélethűbb modelljét, valamint abban reménykednek, hogy génkészletének vizsgálatával jobban megismerhetik, megérthetik őt.
Ötszáz éves ujjlenyomatokat keresnek
A többéves munkára természetesen a legnagyobb genetikai szakértőket kérték fel - többek közt azokat, akik a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után segítettek azonosítani az áldozatokat.
A munka egyik legérdekesebb (és persze legnehezebb) részeként DNS-mintákat és más nyomokat keresnek majd Leonardo festményein, valamint megpróbálnak ujjlenyomat-mintákat venni a reneszánsz művész fennmaradt naplóiból. Ezekből a kézírásos kötetekből a múzeumok mellett II. Erzsébet, a Vatikán vagy épp Bill Gates is birtokol párat - így az ő együttműködésük is elengedhetetlen.
Emellett DNS-mintát vesznek da Vinci ma is élő leszármazottjaiból - de nyugodtan kijelenthetjük, hogy a fentebb említett feladatok mellett ez már igazán “gyerekjátéknak” tekinthető...
“Úgy vélem, mindannyiunk úgy hiszi, hogy Leonardo is örömmel fogadná csoportunk kezdeményezését. Sőt, ha ma élne, irányítaná is” - nyilatkozta a projektben résztvevő egyik alapítvány vezetője, Jesse Ausubel.
A 2016 tavaszán bejelentett projekt eredményeit a tervek szerint jövőre, 2019-ben, Leonardo halálának 500. évfordulóján hozzák majd nyilvánosságra.
