Románia legforgalmasabb magas hegyvidéke, a Bucsecs leginkább túrázó berkekben ismert. A Déli-Kárpátokhoz tartozik, a kabinos felvonók szinte mindig üzemelnek, magashegyi régióba repítve a látogatót, ahol olyat is láthat, amiért nem kell Egyiptomba mennie: egy szfinxet.
A Wikipédia szerint a Bucsecs-fennsíkon „a szél és az eső olyan látványos alakzatokat hozott létre mint a Szfinx és a Babele”. Az összeesküvés-elméletek hívői szerint azonban ez a két alakzat nem lehet véletlenszerű eróziós folyamatok eredménye. Közvetlen egymás mellett ugyanaz a gombaforma képződjön kétszer is, az teljességgel kizárható. Ez ugyanis már nem káosz, hanem rendezettség, amelyet csakis valamilyen „intelligencia” hozhat létre.
A legtöbbünk számára ismeretlen tény, hogy egy ősi szfinx található a Kárpátokban. A területet geodéziai vizsgálatokkal alaposabban is átvizsgálták. Ekkor derült ki, hogy a hegy belsejében lévő üres tér nem volt összhangban a külvilággal: a lejtőjétől egy bizonyos távolságra kezdődött közvetlenül a hegy belsejében.
Az üres térnek egy jól kialakított alagút alakja volt, és az iránya tökéletesen megtervezettnek tűnt. Az alagút és a kupola különös módon azokhoz a kőformációkhoz volt igazítva, melyek Bábel és Bucsecsi szfinx néven ismertek. A műholdas szkennelés két nagy energetikai blokkot tárt fel a hegyben. A gátak mesterséges energiából készültek, az első egy olyan fal volt, amely eltorlaszolta az alagúthoz való hozzáférést. A második egy hatalmas kupola vagy félgömb, az alagút ellenkező végén, közel a hegy közepéhez.
A helyi legenda szerint amikor a helyi tudományos alakulatok megpróbáltak bejutni a kupolába, egy hatalmas kőből készült kapu állta útjukat, de előtte egy láthatatlan energiaakadály volt található, ami három ember halálát okozta. Egy négyzetes csiszolt kő megérintése után végül kinyílt a kapu, és beléphettek a nagy galériába. Ott egy 30 méter magas és 100 méter hosszú aulában találták magukat, amiből több nagy helyiség ágazott. Az egyikben egy sor kőasztalt találtak, melyek egyike sem volt két méternél alacsonyabb.
Az asztallapokat precíziós megmunkálással alakították ki, és különféle jelek és ismeretlen írások borították, amelyek az ősi ékírásra hasonlítottak. A szoba mindkét oldalán öt asztal állt, néhányon különböző tárgy volt, amelyek technikai eszközöknek tűntek. Több közülük lelógott a földre egy csomó fehér, áttetsző vezetékkel, amelyek fényes, ezüstös anyagból készült dobozokba futottak össze. A dobozok közvetlenül a földön voltak, a kábelek pedig rendkívül rugalmasnak és könnyűnek tűntek, és fényimpulzusok haladtak bennük.
Azok, akik megépítették az egész komplexumot, valószínűleg nagyon magasak voltak. Legalábbis ezzel próbálják indokolni a tárgyak hatalmas méretét. Vasile Rudan kutató szerint konkrét bizonyítékok vannak arra, hogy a közeli Boziru település határában évtizedekkel ezelőtt a falusiak egy dombon ástak, amikor egy legalább 2,4 méter magas ember csontvázára bukkantak. Nem tartja kizártnak az összefüggést. Illetve említést tett arról, hogy a helyi legendák Zalmoxisról szólnak, az ősi román nép (dákok) istenéről, és hogy hogyan készítette el lakóhelyét és szentélyét a hegy belsejében. Szigorúan őrzik A hegy bejáratát azóta is szigorúan őrzik, a legendavadász turistáktól elzárva.
Állítólag a Bucsecs gyomrában olyan tudásra leltek, ami sokkoló lenne az egész emberiségre, ha nyilvánosságra hoznák. A fejlett technológia megmutatta az emberiség és a Föld történetét, és olyan információkat az Univerzumról, ami alapjaiban rázná meg több évezredes hitrendszerünket. Szkeptikusok szerint a teljes terület egy üdülőhely közelében van, s mivel Sinai üdülőváros turizmusa a Bucsecs-hegységre épül, a felfedezésről szóló történet annak érdekében született, hogy növeljék a látogatók számát a területen.