Egy genetikai rendellenesség áll annak hátterében, hogy a Dana nevű portlandi nőnek már gyerekként meg kellett barátkozni a borotválkozással, hogy az iskolában ne csúfolják társai. Mindössze nyolc éves volt, amikor már rendszeresen szőrtelenítette lábát. Mivel az átlagosnál sokkal több, ráadásul erősebb szőre nő, életének nagy részét az tette ki, hogy epilláljon, gyantáztasson, illetve borotválkozzon. Tizenkét éves volt, amikor bajszát és szemöldökét is kezelésbe kellett venni, az azóta eltelt húsz évben pedig csak fokozódott a helyzet.
Két évvel ezelőtt jöttek rá, hogy az extrém szőrösödésének hátterében egy betegség áll. A nagy változást a nő életében viszont mégis az hozta el, amikor megismerkedett mostani szerelmével, a Steve nevű férfivel, aki miután látta, mennyi fájdalmas beavatkozásra kényszerül barátnője, megkérdezte: miért csinálja ezt magával?
Alig néhány hónapja voltak együtt, amikor a férfi azt javasolta, hagyjon fel a szőrtelenítéssel, ekkor Dana hinni sem akart a fülének. A férfi viszont elmondta, mindenestül szereti őt, nem érdekli, hogy szőrös-e.
Néhány nehéz pillanat után, mint például az első rövidnadrágos nap az utcán, Dana lassan megszokta, hogy így is lehet élni, azóta pedig másokat is arra bátorít, hogy szeressék magukat úgy, ahogy vannak.
A nőnek három gyermeke van, akiket szintén arra tanítanak, amire egymást is, azaz: fogadják el magukat olyannak, amilyenek, ne mások – néha teljesíthetetlen – elvárásainak akarjanak megfeleni.
