Olcsóbb lesz az UHT tej, többet kapnak a nyugdíjasok és akik tartósan beteg gyermeküket gondozzák, de nő a minimálbér is – néhány a számtalan változás közül, amelyek az új évben köszöntöttek ránk. Összeszedtük a legfontosabbakat.
Forrás: Thinkstock
Nemcsak idén, 2019-ben, de jövőre is növekedni fognak a bérek, egyaránt 8-8 százalékkal.
20 ezerig nincs illeték
A minimálbér idén 149 ezer forint, a garantált bérminimum pedig 195 ezer forintra nő. A 2010-es összeghez képest a minimálbér mára megduplázódott. Amiatt is több maradhat a pénztárcákban, mert 20 ezer forintig minden banki átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól.
Csökken a családok terhe
2019-ben a korábbi 17 ezer 500 forintról gyermekenként 20 ezer forintra nő a kétgyermekes családok igénybe vehető adókedvezményének összege, ami így maximum 40 ezer forintot jelent a családi büdzsében. A súlyosan fogyatékos és tartósan beteg gyermekükről gondoskodó szülők esetében bevezetik a gyermekek otthongondozási díját, amelynek összege januártól bruttó 100 ezer forint, de lépcsőzetes emeléssel 2022 januárjától az akkori minimálbérhez illeszkedik majd.
Nő az ápolási díj is: tegnappal 15 százalékkal, 2022-ig pedig négy lépcsőben összesen 30 százalékkal emelkedik az ápolási díj összege. Mindezek mellett támogatás is kérhető a lakás konvektorcseréjére. Az Otthon melege program pályázatával a költségek 60 százaléka fedezhető, egy háztartás vagy magánszemély legfeljebb 750 ezer forint támogatást kaphat. Háztartásonként több konvektor cseréjére is lehet pályázni, egy készülékre bruttó 96 ezer forint igényelhető, és a cseréhez kapcsolódó beszerelést is támogatják.
Többet viszünk haza
Hatályba lép a Munka törvénykönyve újabb módosítása, eszerint januártól a dolgozó hozzájárulásával – vagy kollektív szerződés mellett – elrendelhető évi 400 túlóra, és a cégeknél akár 3 éves munkaidőkeret is alkalmazható. Február elején már az emelt nyugdíjakat viszik ki a postások: 2,7 százalékkal nő az öregségi és az özvegyi nyugdíj, de az emelés vonatkozik a korhatár előtti, illetve a rokkantsági ellátásra, a baleseti járadékra és más juttatásokra is.
De ha nyugdíj mellett munkát vállalnak az idősek, ez évtől tőlük kizárólag a 15 százalék személyi jövedelemadót vonják le, nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítást nem kell fizetniük. Folytatódik viszont az öregségi nyugdíjasoknál a korhatáremelés: 2019-ben immár 64 év lesz a korhatár – azaz most majd az 1955-ben születettek mehetnek nyugdíjba.
Könnyítés a diákoknak
Eddig sosem látott szintre csökkent a Diákhitel1 kamata. Az előző fél évi 2,3 százalékról 10 bázisponttal, 2,2 százalékra csökkentette a január 1-jétől június 30-ig tartó időszakra a Diákhitel Központ.
Marad a kedvezmény
2023. december 31-ig maradhat a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa azon ingatlanok esetében, amelyek 2018. november 1-jéig megkapták az építési engedélyt. Ez azt jelenti, hogy – függetlenül az elkészültség mértékétől – 2023-ig lehet befejezni kedvezményesen a megkezdett építkezést.
Gyorsabb lesz az ellátás
Új rendszerben fogadják a betegeket a kórházak sürgősségi osztályain januártól. A cél, hogy perceken belül kiderüljön, az érkezőknek milyen ellátásra van szükségük, és a sürgősségire tényleg csak azok kerüljenek, akiknek erre van szükségük.
Beépítik a baleseti adót
Januártól indul az úgynevezett jármű-szolgáltatási platform rendszere, amiből ingyen lekérdezhetőek lesznek a gépjárművek adatai. Elindul a Mabisz e-kárbejelentő applikációja is, az eddigi papíralapú nyomtatvány, a „kék-sárga” baleseti bejelentő mellett lehetőség lesz az egyszerűbb és gyorsabb ügyintézésre. Csökken a motorkerékpárok regisztrációs adója, a baleseti adót pedig beépítik a kötelező biztosítás díjába. Viszont szigorodik a gépjárművek környezetvédelmi kategóriájának besorolása.
Nem csak a tej kerül kevesebbe
18 százalékról 5-re csökkent az ESL (hosszabban eltartható) és az UHT (ultrapasztőrözött) tejek forgalmi adója. Az alapvető élelmiszerek közül már korábban csökkent a sertéstőkehús és -belsőség, a tojás és a hal forgalmi adója is.
700 forintos felár a felesért
