Az emberiség történetében Kína szállt le elsőként a Hold sötét oldalára. Közelebb kerültünk az eddig kiaknázatlan égitest nyersanyagaihoz, már nem is olyan távoli, hogy a Holdon elkezdjünk bányászni. Erre szükség is van, hiszen a Föld készletei igencsak fogyatkoznak.
Először az ismeretlenben
Sikeresen landolt a kínai Csang’o-4 űrszonda a Hold túloldalán. Pekingi idő szerint január 3-án reggel szállt le az eszköz az égitestre. A 135 kilogramm súlyú, távvezérelt terepjáró hat, egyedileg is irányítható kerekével képes akár húszcentis köveken is átmászni, maximális sebessége óránként kétszáz méter, és nagyjából ezerméteres sugarú körben mozog majd.
Az űrszondát, tavaly december 8-án bocsátották fel. A Hold túloldalán található Déli-sark– Aitken-medencében található, Von Kármán-krátert vette célba, amelyet vélhetően egy meteorbecsapódás hozott létre. A Földről indított, ezt megelőző, 27 leszállási program inkább a közelebbi féltekére szorítkozott, mert a tudósok attól tartottak, hogy az égitest blokkolja az űreszközökkel való közvetlen kommunikációt. Ezért is küldött fel Kína egy közvetítő műholdat, amely a Csüecsiao nevet kapta. Egy olyan gravitációs térben helyezték el, ahol keringés közben a műhold a Földdel és a Hold túlsó oldalával is képes kommunikálni. Bár három évre tervezték, a tudósok szerint akár nyolc évet is kibír, ami azt jelenti, hogy képességeit más nemzetek is használhatják a jövőben, akik a Hold túloldalát vizsgálnák.
Népmeséről kapták a nevüket
Idén megy a következő
Szűcs László, a Kecskeméti Planetárium munkatársa amondó: Kína nyilvánvalóan előnybe került a holdkutatással kapcsolatban, hogy először küldött űrjárművet az égitestre. – Igazából nem a leszállóegység, hanem a rover, azaz az úgynevezett holdjármű az, amely Kínának sokat jelent a Hold úgynevezett „sötét oldalán”. Persze korábban minden űrnemzet figyelte a Hold túlsó részét, de még sem az amerikaiak, sem az oroszok nem szálltak le itt – magyarázta a szakember. Kína holdprogramja már 2007-ben kezdetét vette, most egy 14 éves előkészítő munka ért be. Párhuzamosan több küldetésen is dolgoztak, már elő is készítették a Csang’o-5 űrszonda útját, hogy még az idén a világűrbe küldjék. Ennek feladata, hogy két kiló kőzetmintát hozzon haza a Holdról. 2025 utánra pedig a kínaiak szeretnének embereket is küldeni a Föld körül keringő égitestre.
Csodaanyagot rejt a felszín
A kínaiakat nyilvánvalóan politikai és gazdasági érdekek is motiválják. – Ez egy újfajta verseny, amelynek a gazdaság a középpontja: az ipar és a bányászat. A Földön a nyersanyaghiány fokozatosan előtérbe fog kerülni, ezzel pedig a kínaiak is számolnak – véli Szűcs László. – A Hold pedig ez idáig kiaknázatlan. A bolygónkkal való közös múltja miatt a nyersanyagösszetétele közel azonos, kivétel a szerves anyagokat. A vasérc, az alumínium és a nemesfémek ugyanúgy megtalálhatóak rajta. A különböző egységek a vizet is keresik, de a Holdnál a Mars sokkal alkalmasabb ilyen szempontból. A Holdon egyébiránt van egy csodaanyag, az úgynevezett hélium3 is, ami a Földön nincs jelen. A szakértők viszont úgy tartják, ha sikerül kibányászni, akkor űrhajók hajtóanyagának és fúziós elektoroknak is használhatnánk.
Korai még tervezni
– A Hold meghódításával azért még jócskán várni kell. Hosszú távú célokról beszélünk, és abban is biztosak lehetünk, hogy minden ország ki akarja majd venni belőle a részét, ahogy a Nemzetközi Űrállomás felépítéséből is. Összefogásra lesz szükség, és ez meg is fog valósulni, ha előre akarunk lépni. A magáncégek is kiveszik majd a részüket a folyamatból, de abban nem vagyok biztos, hogy ezt a projektet mi is meg fogjuk élni. Ha saccolnom kellene, úgy két évtizedre tenném a projekt elindulását. Persze minden képlékeny, nehéz bármit jósolni ezzel kapcsolatban – mondja a szakértő.
