Még kicsivel több mint egy hetük van az általános iskolásoknak, hogy eldöntsék, hol szeretnék folytatni a tanulmányaikat. A választás komoly fejtörést okoz szinte minden szülőnek.
Forrás: MTI
Tegnap minden, továbbtanulás előtt álló diák megkapta az írásbeli vizsgája eredményét, így most már fokozódnak az izgalmak a továbblépéssel kapcsolatban. Vannak olyan középiskolák, ahol az írásbeli és az év végi eredmény nem elég, még egy szóbeli körre is behívják a jelentkezőket. Utóbbi vizsgákat viszont csak február 18. után tartják meg, amikor már minden diák leadja a középiskolai jelentkezését. Sokan még mindig nem tudják, hogy merre indítsák el a gyereküket. Honnan fogják tudni, hogy jól választottak-e?
Rossz beidegződések
Egyes szülők nem a diákhoz választják az iskolát, hanem a saját életükhöz képest próbálják meg a gyereket kitaníttatni. Ez azt jelenti, hogy egy jómódú család nem szívesen íratja a gyermekét egy szakiskolába, pedig lehet, hogy neki pont az lenne a legjobb.
– Ha ismerjük a diákot, az segíthet a legjobban abban, hogy melyik irányba indítsuk el az életben. A mostani szülőkben van egy rossz beidegződés, ami szerint az állami iskolák rosszak, pedig ez egyáltalán nincs így, hiszen egy ilyen intézményben is lehetnek nagyon jó tanárok, és pontosan ezen van a hangsúly – magyarázta Zeitler Ádám oktatásszakértő, a Milestone Institute alapítója, aki maga is sok családnak ad tanácsot. – A legjobb megoldás, ha elmegyünk nyíltnapra, beszélünk a tanárokkal, az igazgatóval, de minden esetben legyen ott a gyermek is, mivel már az sokat elárul, hogy jól érzi-e magát az épületben – figyelmeztetett a szakértő. A másik alapprobléma, amit a szülők hajlamosak elkövetni, hogy a saját álmaikat igyekeznek a gyermekükön keresztül elérni, pedig lehet, hogy teljesen más irányban tudná megvalósítani önmagát a tizenéves.
Kérdezze a végtelenről!
Igaz, hogy a szülő ismeri a legjobban a gyerekét, de sok esetben nem tudja pontosan, hogy egy komoly problémát miként oldana meg. Pedig ez rengeteget segíthet a továbbtanulás szempontjából.
Íme, a legfontosabb határidôk:
2019. február 21.–március 14.: Szóbeli vizsgák (nem minden iskolában van)
2019. március 18.: A középiskolák nyilvánosságra hozzák a jelentkezők felvételi jegyzékét
2019. március 21–22.: Még egyszer módosíthatjuk a tanulói adatlapokat az általános iskolákban
2019. április 30.: Ekkor derül ki, hogy a jelentkezést elfogadták-e a középiskolák
– Kérdezzünk tőle olyan dolgot, amit még nekünk, felnőtt fejjel is nehéz lenne megoldani! Például beszélgessünk el a fiatallal, hogy mi az a végtelen! A válaszából tudunk következtetni arra, hogy milyen az ő problémamegoldó alapképessége. Így kiderül az is, hogy melyik irány neki a legjobb. Ha számokkal próbál meg magyarázatot adni, akkor a matematika felé hajlik a gondolkodása, de ha a történelmet hozza fel, akkor ez lesz a jó irány neki. Tehát a gyerek problémamegoldása nagyon jó kiindulópont lehet – adta a tippet Zeitler, aki szerint jobb, ha nem egy konkrét szak felé tereljük, hanem egy olyan iskolába küldjük, ahol megszerezheti az érettségit, és olyan dolgokat is tanulhat, amik igazán érdeklik őt. – A továbbtanulás olyan, mint egy piramis, szépen lassan csökkenteni kell a lehetőségeket. 14 évesen még nem kell, hogy egy konkrét szakmát válasszon, elég, ha az irányvonalat tudjuk.
Szellemi vagy fizikai?
Attól, hogy fiatalkorban még nem tudja pontosan, hogy mit szeretne kezdeni az életével a gyerek, még nem jelenti azt, hogy később sem fogja tudni. Sőt a szakértő szerint most csak azt kell látnunk, hogy a szellemi vagy a fizikai munka felé vonzódik-e. A következő 5–8 évben kell kitalálni, hogy milyen tudományterület felé menne, majd csak később fog kialakulni, hogy pontosan mi az, ami érdekli. Egy okos gyerek szakközépiskolából is bekerülhet az egyetemre, de egy felsőoktatásban tanuló is mehet később OKJ-s képzésre. A lényeg, hogy tágítsa az ismereteit, kóstoljon bele abba, amibe szeretne, s ha nem tetszik neki, akkor még mindig mehet tovább. Vagy később, akár felnőttfejjel is tanulhat a szakmájától teljesen eltérő dolgot.
