<p>Dübörög a zene a szomszédnál, a másiknak meg este tíz órakor jut eszébe elindítani a mosógépet. Ismerős? Mit tehetünk, ha az illető nem ért a szép szóból?</p>
A 32 éves Erika már nem egyszer csengetett át társasházi szomszédjához, megkérve őt, legyen olyan kedves és ne maximális hangerőn hallgassa este hat óra után a kedvenc rockzenei válogatását. A dolog már odáig fajult, hogy az ajtót sem volt hajlandó kinyitni a szomszéd, vagy azért, mert nem hallotta a zenétől a csengőt, vagy mert egyszerűen nem akarta. De vajon mit csinál rosszul olvasónk, Erika?
Úgy a Bors által megkérdezett jogász, mint a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének elnöke azon a véleményen van, semmiképpen nem érdemes egyedül változtatásra bírni a hangoskodó szomszédot.
– Célszerű nem egy-egy lakónak odamenni, hanem magának a lakóközösségnek. Így ugyanis jóval hatékonyabban el lehet érni, hogy ne üvöltesse a zenét, mert nagyobb a nyomás – magyarázza Kamarás Péter jogász. De mi van akkor, ha ez sem elég?
Egy év után irány a bíróság
Többféleképpen is fel lehet lépni a zajongó ellen, ha nem érünk célt.
– Első körben ki kell hívni rá a rendőrséget, ha tetten érhető a hangoskodás. Ez ugyanis egyértelműen szabálysértésnek minősül. Hosszabb távon az illetékes jegyzőhöz kell bejelentést tenni. Ő kötelezheti arra, hogy abbahagyja, sőt adott esetben még pénzbírságot is kiróhat – mondta el a jogász. Ha a jegyző közbenjárása sem segít, akkor sem kell pánikolni, még mindig van egy lehetőség, ami szinte biztos, hogy rá tudja venni a rendetlen szomszédot a szabályok betartására. Vigye bíróság elé az ügyet! Erre kerül sor egyébként automatikusan abban az esetben is, ha már több mint egy éve nem lehet rábírni az illetőt, hogy ne zavarja a szomszédokat.
Kezelésért jár a kártérítés
Fontos tudni: minden esetben bizonyítani kell a folyamatos, szüntelen csendháborítást.
– Hangfelvétel is lehet bizonyíték, de én a tanúkban és a rendőrségi jegyzőkönyvben jobban hiszek – fejtette ki véleményét az ügyvéd. – A bíróságon vagyoni és nem vagyoni kártérítésre is ítélhetik a szomszédot, például abban az esetben, ha a sértett annyira rosszul viseli az állandó zajt, hogy amiatt orvoshoz kell járnia. A vizsgálatokról, a diagnózisról és az esetleges táppénzről kell valamilyen dokumentáció, igazolás – tette hozzá.
A közgyűlés nem panaszest
Sokan a társasházi közgyűlésre tartogatják a panaszáradatot, de ez a legtöbb esetben nem egy hatékony megoldás – véli Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének elnöke.
– Általában az, akinek szól a panasz, nem jön el ezekre az összejövetelekre. Az nem szerencsés, hogy panaszestté alakul át a gyűlés. A közös képviselő olykor tud persze segíteni, de rájuk sem mindig hallgatnak a hangoskodók. Nemigen van eszköz a kezükben. Annyit tudnak tenni, hogy felszólítják a lakót. A legjobb módszer valóban az, ha többen keresik fel az illetőt – erősíti meg az elnök is.
Tévhit a konfliktuskezelés
Sokan nem tudják, de a közös képviselőnek papíron nem dolga, hogy a társasházban lakók egymás közti viszályait megoldja. Persze sokan szívesen segítenek, de alapvetően az ő feladatuk a társasház üzemeltetése, az épület karbantartása, valamint a közgyűlés megtartása.
