Egy jégmezők fogságába esett, a biztos halálra készülő legénység döntésének köszönhető, hogy ma is Hungária-öbölnek neveznek egy piciny területet a zord északon. Sőt van a Jeges- tengeren Budapest-fok és Zichy-föld is, ám ezeket végül megszerezték a szovjetek.
Az északkeleti átjáró meghódítására indult egy 24 fős legénység 1872-ben, Ferenc József császár parancsára. Céljuk az volt, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia számára ismereteket szerezzenek a Föld leggyilkosabb vidékéről, ahol ember azelőtt csak elvétve járt. A Tegetthoff legénysége azonban hamar rájött, lehetetlenre vállalkoztak, a Jeges-tengeren áthaladva hajójuk a jég fogságába esett, és közel két évig sínylődtek a zord vidéken.
Másfél évnyi pokol
A legénység tehetetlen volt: a lassan mozgó jégmező egyre csak észak felé vitte őket, amely ellen nem tudtak semmit sem tenni. Dinamittal próbáltak utat vágni maguknak, de hiába. Reménytelennek tűnt a helyzetük: a tavaszi olvadást hiába várták, ezért megpróbáltak a túlélésre berendezkedni. Jegesmedvére vadásztak – összesen hatvanat öltek le – és fókára. Másfél évi kínszenvedés után legnagyobb döbbenetükre elérték az utolsó olyan területet a kontinensen, ahol korábban európai ember még nem járt, ezért elkeresztelték Ferenc József-földnek. Mint utóbb kiderült, ez egy 192 szigetből álló terület, az északi-szélesség 81. fokánál terül el.
Valójában káprázat volt
Mivel útjuk semerre sem volt, a tengerészek elnevezték valamennyi kis területet, amit tudtak, a szirtek, szorosok javát mind a Monarchiára utalva nevezték el. Egy nagyobb szigetcsoport az expedíció egyik szponzora után Zichy-föld lett, de Hungária-öböl, a magyar felfedezőre utaló Vámbéry-szigetcsoport, az akkori főpolgármesterről elnevezett Ráth Károly-hegyfok, és Budapest-fok is. Utóbbit a felfedezők úgy írták le, hogy 900 és 1500 méter közötti magasságú jéghegyek köréből nyúlik be a tengerbe, de később kiderült, hogy ez csak a káprázat szüleménye, optikai csalódás volt – a Budapest-fok ilyen körülmények között nem létezett. A legénység csodával határos módon hamarosan megmenekült: elhagyták a Ferenc József-földet, szánkókkal és csónakokkal felszerelkezve délnek indultak. Óriási szerencséjükre orosz halászokkal találkoztak, akik segítettek rajtuk, így közel két év után hazatérhettek.
Egy magyar élt köztük
Noha a Ferenc József-földet sokan ma is magyarként emlegetik, valójában sosem volt az. A huszonnégy ember között egyetlen magyar volt, a hajóorvos, dr. Kepes Gyula. A legénység nagy részét Dalmáciából szedték össze, a közös nyelv pedig az olasz volt. Ráadásul az útra adott adományoknak mindössze három százaléka érkezett magyar féltől. A gyarmatszerzés fel sem merült a célok között, csupán a tudományos ismeretszerzés gyarapítása – tudható meg az expedícióvezető Julius Poyer beszámolójából. A monarchiában azonban nagy volt az elégedettség, Johann Strauss zeneszerző még indulót is írt az expedíció vezetőihez.
Ha ötlete van vagy témát javasol, írjon! Várjuk levelét erre az e-mail címre: [email protected] Rovatunk következő anyagát csütörtökön olvashatja