Halálunk után is nő a körmünk és a hajunk, vagy éppen sose ébresszünk fel egy alvajárót. Összegyűjtöttünk hét olyan városi legendát az emberi testről, amiben legtöbbünk máig hisz, pedig a tudomány már rég megcáfolta valamennyit.
Forrás: iStock
Öt érzékszervünk van
Valójában sokkal több, de a tudósok sem tudják pontosan, mennyi. Amit az iskolában tanítanak öt érzékként – látás, szaglás, hallás, ízlelés, tapintás –, azt még a görög Arisztotelész határozta meg az időszámításunk előtti 4. században. Azóta a kutatók felfedeztek jó néhányat, huszonkettô és harminchárom közé teszik a számukat. Köztük van a szomjúság, az éhezés, a fájdalom és az egyensúly érzékelése.
A lenyelt rágó évekig bennünk marad
A rágógumi tényleg emészthetetlen, mert szintetikus gumit is tartalmaz, de ez nem jelenti azt, hogy örökre bennünk ragad. A legtöbb esetben úgy, ahogy van, végighalad a tápcsatornán, és távozik a nagydologgal. Gond olyankor adódhat, ha egymás után több rágót is lenyelünk, mert ezek összeragadhatnak, ez pedig már dugulást okozhat.
Az ujjlenyomat egyedi
Ez a tudományos megállapítás Henry Faulds skót kutató és orvos nevéhez főződik. Ő írt egy cikket 1888-ban arról, hogy minden ember ujjlenyomata egyedi. Ám erre semmilyen cáfolhatatlan bizonyíték nincs. Ahhoz, hogy ezt tényként lehessen állítani, minden eddig élt és élô ember ujjlenyomatát össze kellene hasonlítani.
Tilos felébreszteni az alvajárót
A fáma szerint ha valakit felkeltenek alvajárás közben, szívrohamot kaphat vagy megőrülhet. Ez azonban kamu. Az alvajárók nincsenek tudatában annak, amit csinálnak, ezért ha felébresztik őket, tényleg kissé zavartak lehetnek, de hamar rendbe jönnek.
A nyelvpödrés képessége öröklődik
Először Alfred Sturtevant amerikai genetikus írt tanulmányt a nyelvpödrés képességéről és a genetika összefüggéséről, 1940-ben. Azt állította, hogy a hajlam örökölhető, azaz a nyelvpödrő szülők gyerekei nagy valószínűséggel szintén képesek lesznek a mutatványra. Állításait tizenkét évvel később megcáfolták.
A fejünkön át veszítjük a legtöbb hőt
Ez az állítás az 1950-es évektől terjedt el, amikor az amerikai hadsereg sarkvidéki felszerelését tesztelték. Beöltöztették a katonákat és megnézték, hogyan reagálnak a hideg környezetre. Így vonták le a következtetést, hogy a fejükön át veszítik a legtöbb hőt (40-45 százalékot), csak azt nem vették számításba, hogy az volt az egyetlen fedetlen testrészük. Valójában a test nagyjából mindenütt egyformán adja le a hőt.
A halottnak még nő a körme
Erich Maria Remarque német író is megemlítette ezt a morbid dolgot a Nyugaton a helyzet változatlan című regényében. Az egész azonban csak egy optikai csalódáson alapszik. Az ember halála után a bőre összemegy, visszahúzódik a körömágy, ettől látszik úgy, mintha nőtt volna a köröm.
