<p>Ha ön egy legalább 25 fős munkahelyen dolgozik, akkor a statisztikák alapján biztosan van egy kollégája, aki pánikbeteg. Ám könnyen lehet, hogy a tüneteket félreérti, és nincs tudatában a betegségének.</p>
Szapora szívverés, izzadás, remegés – az ilyen tünetek utalhatnak szívproblémákra. De ha az embert elönti a félelem, elkapja a légszomj, fáj a mellkasa, hőhullámok gyötrik, hányingert érez, az már egészen mást jelent. Szélsőséges esetben halálfélelem is megjelenik. Aki ezeknek csak egy részét rendszeresen átéli, talán nem is tudja, mivel küzd.
30 percig is eltart
A roham tünetei húsz-harminc percig is érezhetőek, a tetőpont a tizedik percnél érkezik.
– Az első, amit észleltem, hogy kivert a víz és szorít a mellkasom. Eszembe sem jutott, hogy ez betegség lehet. De jött a következő rosszullét, ami sokkal rosszabb volt, mint az előző. Úgy éreztem, mintha kergetnének, az ájulás szélén voltam – mondja a Borsnak a pánikbetegséggel küzdő, anonimitást kérő Ágnes. A fiatal budapesti nő egy barátnőjével osztotta meg először a történteket, tőle kért tanácsot.
– Ő sejtette, hogy ez lehet pánikbetegség. Utólag visszagondolva, minden adott is volt hozzá: extra stresszes munkahely, a saját életem feldolgozatlan problémái. Elmentem neurológushoz, de a vége pszichiáter lett. Pánikzavart állapított meg, amit gyógyszeres kezeléssel akart megoldani, de én nem kértem a bogyókból. Megtanultam viszont tudatosan élni a betegséggel – mondja Ágnes. Az első észlelésnek már két éve, néha visszatérnek a tünetek, de azóta Ágnes tudja, hogyan kezelje.
– Az apró jelekből tudom, hogy túlterheltem magam és pihennem kell – vallja be.
Kétvárosnyi ember
Csak megbecsülni lehet, hazánkban hány ember járhat hasonló cipőben. A nemzetközi adatokhoz viszonyítva nálunk legalább 300–350 ezer ember lehet érintett, mint Debrecen és Szeged lakossága együtt. Egy 25 fős, vagy annál nagyobb közösségben biztosan van egy, aki ezzel küzd. Örökölni is lehet: a pánikbetegek egyenes ági rokonai között négyszer gyakoribb a betegség megjelenési valószínűsége. Régebben sok orvos szívbetegségre, refluxra gyanakodott, de ma már egyre többen gondolnak erre a betegségre is.
– A pánikbetegség gyakori a praxisomban, de az érintettek többsége nem is sejti, valójában miről van szó. Többnyire a túlhajszoltság, az álmatlanság hozza ki – magyarázta a Borsnak dr. Bense Csaba családorvos.
Így lehet tenni ellene
A pánikbetegek egy idő után képtelenek teljes értékűen élni.
– Nem képesek ellátni a feladataikat, de a legrosszabb, hogy rettegnek az újabb rohamtól – mondta dr. Bálint Mária. A tanácsadó szakpszichológus szerint pánikbetegség biztosan akkor áll fenn, ha a tünetek három hónapon keresztül előfordulnak.
Dr. Purebl György elmondta, a kognitív viselkedésterápiát oxfordi mintára Magyarországon, a Semmelweis Egyetemen adaptálta először Dr. Kopp Mária munkacsoportja a kilencvenes években.
– Kognitív viselkedésterápiával az esetek 90 százalékában teljes gyógyulást lehet elérni. Lényege, hogy a beteg megtanulja felismerni és korrigálni a testi reakciói nyomán jelentkező negatív gondolatait, amik a rohamok megjelenéséért és fennmaradásáért felelősek – mondta a Semmelweis Egyetem érdeklődésére dr. Purebl György, a Magatartástudományi Intézet igazgatóhelyettese. A betegek megtanulják reálisan látni a helyzetüket, kezelni az aktuális stresszhelyzeteket, és amint ez megvan, vissza tudnak térni megszokott életvitelükhöz.
Fontos ugyanakkor megemlítenünk azt is, hogy mivel a pánikbetegség „divatos” diagnózissá vált, előfordul, hogy egyesek először pszichiáterhez fordulnak panaszaikkal – márpedig a mellkasi panaszok minden esetben kivizsgálást igényelnek.
Fontos tehát a szív- és érrendszeri betegségek kizárása, de ha ez megtörtént, fontos minél korábban elkezdeni a pszichiátriai vagy klinikai pszichológiai kezelést. Pszichoterápiás ülésekre az egyetemi központokban ingyenesen lehet jelentkezni, a többi között a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika ambulanciáján, a Magatartástudományi Intézet rendelőjében, illetve az Általános Orvostudományi Kar Klinikai Pszichológia Tanszékén.
Keressünk egy csendes helyet, ahol leülhetünk
Lélegezzünk mélyeket
Feszítsük meg, majd ernyesszük el izmainkat
Ha otthon vagyunk, nyissunk ablakot
Sétáljunk valakivel, míg meg nem nyugszunk
Ismételni kell magunknak: ez az állapot nem valós, csak az agyunk kreálja