Bizarr művészet - ezt a címet viseli sorozatunk, melyben világhírű alkotók megdöbbentő, megbotránkoztató, sokszor sötét titkairól rántjuk le a leplet. Pont ma - március 30-án, szombaton - van Goya születésének 273. évfordulója. Épp ezért most az ő munkásságát vesszük górcső alá.
Az 1746. március 30-án született Francisco José de Goyát sokan a modern művészet atyjának tekintik. Tény, hogy a spanyol festő témaválasztása, formavilága, szemlélete megelőzte a korát - egyes feltételezések szerint azonban nem csak alkotói zsenije, de egy különleges betegség is állhatott különleges látásmódja mögött.
Az köztudott, hogy Goya 1792-ben egy rejtélyes betegségen esett át, aminek következtében teljesen megsüketült - munkái pedig innentől egyre komorabbak, sötétebbek lettek, élete vége felé pedig saját otthonának falát díszítette már-már apokaliptikus, sötét képekkel (amiket az utókor Fekete festményeknek nevezett el). Egy szakértő tudni véli, mi volt ez a rejtélyes betegség.
Hallucinációk gyötörték
A Marylandi Egyetem hallásspecialistája, Ronna Hertzano szerint minden jel arra utal, hogy Goya egy autoimmun betegség miatt süketült meg. A rendkívül ritka Susac-szindrómában szenvedett, ami a halláscsökkenés mellett visszatérő paralízist, fejfájásokat és hallucinációkat okozott nála. Ezekről a tünetekről a művész életrajzai is beszámolnak, valamint beszédes egybeesés, hogy megbetegedését követően készítette el 80 metszetből álló sorozatát, melyben rémálomszerű víziókat, szellemeket, boszorkányokat láthatunk.
Leghíresebb festményeit nem is ő festette?
Goya nevét a legtöbben azzal a 14 festménnyel azonosítják, amit Madrid környékén vásárolt háza belső falára festett valamikor 1819 és 1823 között. Az úgynevezett Fekete festményeket azóta szakszerűen eltávolították a ház faláról, és a Prado őrzi őket. Egy madridi történész, Juan Jose Junquera szerint azonban több jel is utal arra, hogy ezeket a felkavaró képeket nem is Goya festette, hanem - nagy valószínűséggel - a fia, Javier festette.
“A legmeglepőbb, hogy ezeket a munkákat senki sem dokumentálta. Goya semmilyen utalást nem tett ezekre a képekre az élete során, és a barátainak sem említette őket. Ez nagyon különös. Először 1868-ban, 40 évvel Goya halála után hallani felőlük” - magyarázta tanulmányában a történész. Hozzáteszi: egyes feljegyzések szerint a ház Goya életében még csak földszintes volt, az emeletet pedig csak a halála után húzták fel rá. Ez azért különös, mert a 14 Goyának tulajdonított falfestmény fele az emeleten található!
Junquera úgy véli, hogy a képeket Goya fia festhette - aki ugyan nem kiemelkedő, de tehetséges festő volt -, és a művész unokája lehetett az, aki elterjesztette, hogy azok híres nagyapja munkái, hogy megnövelje a ház értékét. Az épületet ugyanis megpróbálta már párszor eladni - sikertelenül.
A történész szerint az is gyanús, hogy a festő azelőtt soha nem ismételte önmagát. Ezek a képek azonban - mint magyarázza - túl hasonlóak.
Más szakértők azonban nem értenek egyet ezzel a feltételezéssel. Noha Goya igen tetemes - félezer festményt számláló - életművéből jó 150 eredetiségét kérdőjelezték már meg, a Fekete festményekét eddig soha. A képek a hivatalos álláspont szerint továbbra is Goya művei.
