A kamaszok 4 százaléka már játékfüggő. Orvosi segítséget azonban nem kérnek.
Egy végtelenül egyszerű, néhány kérdéses teszt is képes megmutatni, játékfüggők vagyunk-e. A hétvégi lottóláz, a rendszeres sportfogadások bűvkörében élők is megtudhatják, veszélyeztetettek-e a komolyabb függéstől. Ha a Szerencsejáték Zrt. tesztjében például igennel felelünk arra, hogy nyugtalanságot érzünk-e a játékhiánytól vagy kellett-e már kölcsönt felvennünk egy újabb szelvényért, biztosan függésről beszélhetünk.
A társaság legfrissebb kutatása szerint a felnőtt lakosság 4 százaléka tekinthető szerencsejáték-függőnek. Három éve a 15 évesnél idősebbek között még csak 1,3 százalékban volt kimutatható a függőség, így azóta a játékbetegek száma megháromszorozódhatott. Az addigi 100–120 ezer fő helyett ma már 300–360 ezren lehetnek játékszenvedély-betegek Magyarországon. A kutatáshoz négyezer 15 év feletti személyt kerestek meg, kétezret az interneten keresztül, kétezret pedig személyesen.
– A játékfüggő nem bír egy napot sem játék nélkül. Szociális kapcsolatai megromlanak, mivel a szabadidejét is ezzel tölti, és rosszul érzi magát, ha nem jut hozzá a „napi adaghoz”. A fiatal játékfüggőkkel az a gond, hogy sosem önként kérnek segítséget, és nem is működnek együtt, de ez igaz a felnőtt játékfüggőkre is. Orvoshoz már csak az jön, aki belekerül a krízisbe – ad diagnózist a Borsnak dr. Funk Sándor.
Az addiktológus nem véletlenül említi a fiatalokat: az új kutatás szerint a 15–17 év közötti korosztály a legveszélyeztetettebb, 4 százalékuk már küzd a betegséggel, 14 százalékuk pedig jó úton halad a függőség felé. Sok középiskolás kedveli a tippmixet, a különböző sportfogadásokat, ez az adatokban is látszik: a tinik 9 százaléka rendszeres játékos.
A kísértés mindenesetre nagy a játékra: éppen ma és holnap fogják kisorsolni minden idők legmagasabb lottónyereményét. Az ötös lottón 3,5 milliárdot, a hatoson 1,6 milliárd forintot lehet nyerni, ha eltaláljuk a számokat.
