<p>Szülei örökre hálásak lesznek a nővérkének, aki mindvégig fogta a kislány kezét az utolsó operáció alatt.</p>
Forrás: JustGiving
Tragikusan rövid élet adatott meg egy brit kislánynak - szülei gyászába mégis vegyül némi keserű öröm is, lányuk ugyanis öt másik gyermek életét menthette meg, öt másik családnak adhatta meg azt a reményt, amit ők nem kaptak meg. Hányan mondhatják el ezt magukról?
A kis Ella Thatcher az angliai Hurstpierpointban nőtt fel. Már kiskorától kezdve egy igen súlyos betegségben, az úgynevezett dravet-szindrómában szenvedett, mely miatt folyamatos epilepsziás rohamok gyötörték. Eleinte 50-55 rohama volt havonta, a tüneteket azonban végül az orvosoknak sikerült visszaszorítani félévenkénti egy rohamra. Szülei abban reménykedtek, minden rendben lesz - ezért is érte őket váratlanul, amikor az egyik, szinte a semmiből jött roham után a kislány kórházba került. Az intézményben az orvosok már csak az agyhalál beálltát tudták megállapítani.
“Az volt a legnehezebb pillanat, amikor Ellát agyhalottnak nyilvánította a két orvos. Azt kértük, lehessünk bent mi is a szobában, amikor lekapcsolják a gépekről, hogy megnézzék, lélegzik-e magától. Fogtuk a kezét, és könyörögtünk, hogy pislogjon, vagy csináljon valamit - de nem történt semmi” - emlékezett vissza a Mirrornak a tízéves kislány édesanyja, Anna.
A szülők első gondolata, amikor felocsúdtak a gyász okozta sokkból, az volt, hogy Ella szerveit felajánlják másoknak. Végül a lányka szívét, tüdejét, máját, hasnyálmirigyét és veséit vették ki és adták öt súlyosan beteg gyermeknek.
A szülők alighanem örökké hálásak lesznek annak a nővérnek, aki megígérte, végig ott lesz a kislány mellett az utolsó műtéten, és fogni fogja a kezét. “Amikor visszahozták a műtőből, egy csodás kis takaróval volt letakarva egész a válláig. Nem láttad a sebeket, ahogy összevarrták. Békésnek tűnt, mint aki csak alszik” - mesélte a brit lapnak az édesanya, kiemelve, mekkora tisztelettel bánt a kórház teljes személyzete a kislányával.
“Amikor rájöttünk, hogy Ela nincs többé, nem akartuk, hogy bárki másnak is át kelljen élnie azt, amit nekünk. Ella miatt öt családnak nem kell a temetést terveznie.”
