A fóbiások számára kínzókamra volna, Katonka Attilának azonban a béke szigetét jelenti pókoktól és kígyóktól hemzsegő szobája. Pedig ő is tudja: brutális marásokat, harapásokat kaphat egzotikus kedvenceitől.
Forrás: Purger Tamás
Az emberek többsége valószínűleg Katonka Attila szobájának a küszöbét sem merné átlépni, ha megtudná, micsoda lények is lakoznak odabent.
A haon.hu szerint a 21 éves hajdúböszörményi férfi valósággal megőrül a különleges állatokért, imádja a terrarisztikát, különösen a kígyókat és a pókokat, amelyekre családtagként tekint.
Brutális a harapásuk
– Gyerekkorom óta rajongok az állatokért. Jelenleg jóval több, mint százat tartok a szobában, különböző terráriumokban – mesélte a Borsnak Attila.
– Körülbelül 2011-ben jött a kattanás a terrarisztika iránt. Tartok itthon gabonasiklókat, boákat, madárpókokat, kaméleont, gekkót, csótányokat, és még folytathatnám. Pókokból van a legtöbb: 30–35-féle fajta, több mint száz egyed. Nagyon vigyázni kell velük, mivel brutális a harapásuk – ismerte el Attila, aki szerint nagyon fontos, hogy tiszteljük az állatokat. Ezek nem kutyák vagy macskák, nem lehet csak úgy gyömöszölni őket.
Megszökött a nyolclábú
– A hüllők általában eltűrik, hogy ha néha kézbe veszem őket, de gyakorlatilag bármikor megharaphatnak vagy karmolhatnak, ami súlyos sérüléssel járhat.
– Egyes példányok azonban kifejezetten agresszívek, őket én sem piszkálom. Volt már olyan, hogy megszökött egy termetesebb pókom, de szerencsére időben észrevettem. A pókokkal egyébként kifejezetten vigyázni kell, nem szabad kézbe sem venni őket – figyelmeztetett a fiatalember.
Vagy ők vagy én?
A fiatal extrém állattartó szaporítással is foglalkozik, hazai és külföldi rendezvényeken csereberéli a példányokat.
Mindenre figyel, hogy egyetlen állat se szenvedjen hiányt semmiben, a körülményeket és az etetést is beleértve. A pókok kizárólag tenyésztett csótányokat és darált száraz kutyatápot kapnak, ahogy a gekkók és a kaméleon is. A kígyóknak már több kell: egeret, patkányt, tengerimalacot, hörcsögöt és nyulat is esznek.
És, hogy mit szól Attila kedvenceihez a család és a barátok?
– Édesapámnak semmi baja nincsen velük, ha nem vagyok itthon, örömmel foglalkozik velük. Néhány barátom azonban igencsak megzizzen, amikor átjön hozzám.
– Főként a lányok félnek tőlük. Volt olyan barátnőm, aki válaszút elé állított: vagy ő megy, vagy pedig az állataim. Mondanom sem kell, kinek mutattam ajtót – nevette el magát Attila.
