<p>– Jaj, elvágtam az ujjam! – Tedd hideg víz alá! – ismerős ez a párbeszéd? A hideg jót tesz a vérző sebnek. De azt tudja, hogy miért? És azt, hogy mikor jön jól a meleg borogatás?</p>
Bevett szokás, hogyha valamilyen sérülést szenvedünk, akkor egyből a mélyhűtőben keressük rá a megoldást. Az orvosok többsége is ezt ajánlja, persze attól függően, hogy milyen sérülésről van szó. Egy amerikai kutatás azonban teljesen mást mond: az abban részt vevő szakemberek szerint nincs elég bizonyíték arra, hogy kimondják: a hideg terápiával jót teszünk a vérző végtagjainknak. Egyes doktorok egyenesen azt állítják, hogy a jeges borogatás nem, hogy nem segít, hanem még lassítja is a gyógyulást. Ezt azzal magyarázzák, hogy a szervezet a sérülés helyére automatikusan olyan anyagokat küld, amelyek segítenek a regenerálódásban, a jegeléssel pedig csak lassítunk ezen, mivel a hideg csökkenti a gyógyító sejtek aktivitását.
Ne érjen a bőrhöz!
A fájdalom csökkentésében igenis nagy szerepe van a jegelésnek – ezt nem vitatják a hozzáértők, akik abban is egyetértenek, hogy nem szabad túlzásokba esni.
– Sem a hideg, sem a meleg borogatást nem szabad túlzásba vinni – figyelmeztetett dr. Wimmer Ágnes ortopédorvos.
– A hidegnél fontos, hogy ne érje közvetlenül a bőrünket például a jég. Mindenképp egy vékonyabb ruhán keresztül borogassunk, rövid ideig. A melegre igaz ugyanez, és abban az esetben a hőmérséklet is nagyon fontos: semmiképp ne égessük meg a bőrünket, ez ugyanis újabb sérülést jelent – magyarázta a szakértő. Általánosságban elmondható, hogy a sérüléseknél a hideg borogatás, jegelés válik be, a krónikus fájdalom és gyulladás esetén pedig a meleg terápia lehet hasznosabb. Utóbbinál azt a hőmérsékletet kell megtalálni, ami még melegen tart, de nem égeti a bőrt. Az enyhébb fájdalmaknál elég lehet körülbelül negyedórás kezelés, míg a krónikus fájdalmaknál több időt kell szánni a borogatásra.
Éjjel hagyjuk szabadon
Az alapszabály általában az, hogy akut, tehát frissen keletkezett sérülésekre a hideg borogatás ajánlott, mert összehúzza az ereket, így enyhíti a fájdalmat és gátolja a zúzódások, duzzanatok kialakulását. A krónikus állapotokra viszont a meleg a jobb, mert serkenti a véráramlást, elernyeszti a feszült izmokat.
– Általában azt szoktam mondani, hogy először próbáljuk ki, hogy a hideg vagy a meleg esik-e jobban nekünk, ugyanis szerintem ez a mérvadó. Először próbáljunk ki egy kis hideg, vagy almaecetes borogatást, ha ez jólesik, akkor folytathatjuk, viszont ha nem, akkor a meleget kell kipróbálni – tanácsolta dr. Wimmer Ágnes, aki felhívta arra is a figyelmet, hogy hosszasan jegelni, vagy borogatni nem szabad bármilyen sérülésről is legyen szó. – Csak napközben, és csak rövid ideig hűtsük vagy melegítsük a testet. Éjszakára mindig hagyjuk szabadon, ugyanis könnyen bepállhat a bőr a dunszt alatt – árulta el az ortopédorvos. Minden sérülés esetén keressünk fel egy szakembert, aki pontos utasításokat tud adni a kezelésre.
Mikor, mit kell alkalmazni?
Gyulladás: mivel ez hőemelkedéssel jár, ezért hűtés javasolt, ami lelassítja a vérkeringést, és a sejtek túlzott aktivitását. A gyulladt területet nem szabad sokáig meleg vízben tartani, mivel ettől intenzívebbé válhat a probléma.
Rándulások, zúzódások: A hideg borogatás segít elkerülni a duzzanatokat, és a fájdalmat is csökkenti. Addig hagyjuk fenn a borogatást, amíg a test átveszi a hőmérsékletet.
Görcs: a legjobb a meleg borogatás, mivel ez lazítja az izmokat, így fokozatosan csökken a fájdalom.
Fejfájás: Enyhítheti a lüktető fájdalmat a homlokra, halántékra, a szemekre tett hideg borogatás. Meleggel a nyak hátsó felén tehetünk próbát, mert oldja az izmok görcsét, ami hozzájárulhat a fejfájás kialakulásához
