<p>A szerelmet és a szerencsét is bevonzhatjuk, ha tartjuk a szokásokat, de jaj nekünk, ha rosszul csinálunk valamit: akár betegséget is hozhatunk a nyakunkra!</p> <p></p> <p></p>
Forrás: Grafika: Pintér Péter
A locsolkodás és a tojásfestés mellett még nagyon sok népszokás és hiedelem fűződik húsvéthoz. Olyan dolgok, amikről a régi idők embere szentül hitte: az egész évünket befolyásolhatják. Mondhatjuk tehát, hogy az újév mellett a húsvét a másik olyan ünnepünk, amikor figyelni kell arra, hogy mit hogyan csinálunk.
Húsvét reggelén nem szabad söprögetni, mert azzal kiseperjük az életünkből a szerencsét. A takarót is tilos kirázni, mivel ezzel balszerencsét hozunk magunkra.
Aki húsvétkor új ruhát visel, egész évben szerencsés lesz. Viszont, ha valamit kifordítva veszünk fel, akkor készüljünk a balszerencsés időszakra!
Aki húsvét első napján hideg vízben fürdik, friss és egészséges lesz egész évben.
A megszentelt húsvéti sonka csontját akasszuk ki a gyümölcsfára, így bőséges lesz a termés egész évben!
Ha a húsvéti kalács morzsáit odaadjuk a tyúkoknak, egész évben sok tojást tojnak.
Húsvétkor nem ajánlott a lánykérés a néphiedelem szerint, mert abból bizony nem lesz esküvő.
Vigyázzunk, hova lépünk! Rossz ómen, ha egy felnőtt ember megbotlik vagy elesik.
Olyan emberrel együnk tojást, aki fontos számunkra, hogy ha messze is sodor minket egymástól az élet, visszataláljunk egymáshoz.
Húsvétvasárnap és húsvéthétfőn nem szabad mézet enni, ezért a mézes süteményeket is kerülni kell.
Viseljünk zöld ágacskát a ruhánkon, hogy egész évben szerencsések legyünk!
Ha szerelemre vágyunk, akkor piros tojással kell díszítenünk a barkaágakat.
