Az életét kockáztatta az a potyautas, aki egy repülőgép futóműházában megbújva utazott két órán keresztül. Csodával határos módon túlélte, nem úgy, mint sokan, akik előtte megpróbálkoztak már ezzel. A Bors utánajárt, hogyan sikerülhetett neki.
Nem győzik hangsúlyozni a filmesek, hogy amit a mozivásznon gond nélkül kiviteleznek a színészek, az a legtöbb esetben az életben tragédiába torkollna. Ide tartozik a potyautazás a repülőgép futóműházában is. Valaki azonban a napokban megcsinálta a szinte lehetetlent.
Mínusz 50 fok, alacsony nyomás
Mintegy két órán át utazott egy férfi az Air France egyik járatán abban az „üregben”, ahová a futóművek (kerekek) húzódnak vissza, miután felszállt a gép. Az Airbus A320-as Franciaország tengerentúli, karibi megyéjéből, a Guadeloupe nevet viselő szigetcsoportról, Pointe á Pitre nemzetközi repülőteréről startolt el. Úti célja Franciaország dél-amerikai megyéje, Francia Guyana, annak fővárosa volt. Ez több mint 1600 kilométer.
Elképesztő, de emberünk a saját lábán szállt ki a „dobozból”, ami nincs mesterséges – a földfelszínen megszokott – nyomás alatt tartva úgy, mint az utastér, és mínusz ötven fokra hűl le benne a hőmérséklet, hiszen a gép tíz kilométeres magasságban repül.
Hogyan lehetséges, hogy a potyautas elbújhatott a rejtekben, ráadásul túlélte a cudar körülményeket? – kérdeztük Keszy-Harmath Zoltán kalan- dor pilótától.
Maximum a sárnak van hely
Az köztudott, hogy a nemzetközi repülőtereket komolyan őrzik, a beléptetés nagyon szigorú rend alapján történik. Ám a szakember szerint nincs lehetetlen.
– Egy kerítésrész kibontásával simán be tud valaki szökni, ki lehet játszani a rendszert – magyarázta Zoltán. – De ennél nagyobb kérdés, hogy hogyan mászott ki két órával később élve a futóműházból. Tény, hogy nem mindenkinek reagál egyformán a szervezete a hidegre. Ha valaki készül erre, éppenséggel jól felöltözhet, de akkor meg nem lehet jól elférni a futóműházban. Ezek úgy vannak kialakítva, hogy épphogy befér a futómű, plusz még egy kis szennyeződés, sár. Az illetőnek arra is oda kellett figyelnie, mikor csukódik be a futómű, és hol marad neki benne hely, hogy a hidraulika ne roppantsa össze.
Lelassultak az életfunkciói
Ami segíthette a túlélést a szakember szerint, az az, hogy az aknaház ajtajai nagyon jól záródnak, így a meleg, amit termelt az illető, bent maradt.
– Ez úgy működik, mint a sátorban – hozott fel egy példát. – Habár abban sincs meleg, az ember által termelt hőtől kicsit fel tud melegedni a levegő. Kilenc kilométer magasban már az oxigénhiánnyal is meg kellett küzdenie. Szerintem valamilyen körülmény miatt, a légáramlattól mégis kerülhetett nyomás a házba, másként én elképzelhetetlennek tartom, hogy tízezer méteren túléljen. Emellett valószínűleg hibernációs állapotba kerülhetett, olyankor pedig minden életfenntartó funkciója lelassul az embernek. Emiatt még kevesebb oxigénre lehetett szüksége. Ez épp úgy működik, mint a búvároknál. Ha nem mozog az ember, lassan és nyugodtan lélegzik, sokkal kevesebb oxigén kell neki. Ha azt vesszük, hogy ő nyugalomban volt, le volt hűtve a teste, akkor ez esélyt adott neki, hogy túléljen – összegezte Keszy-Harmath Zoltán.
