<p>A leghülyébb kutatások elismerése az Ignobel-díj, amit azok a valódi tudósok kaphatnak meg, akiknek az eredményei valójában használhatatlanok, de legalább elég viccesek. Összeszedtük a Nobel-díj-paródia legjeit.</p>
7.Embert utánzó majmok
Ki nem nyújtogatta már a nyelvét vagy grimaszolt a majmok ketrece előtt, hogy elérjen valamilyen emberi reakciót a hozzánk legközelebb állóktól? És ki gondolkodott már el azon, vajon visszagrimaszolnak-e a majmok? Egy antropológiai kutatócsoport egészen odáig ment, hogy arra keresték a választ: utánozzák-e a csimpánzok az embereket? A válasz egyértelműen igen, méghozzá legalább annyiszor, ahányszor az emberek. A kutatás tavaly Ignobel-díjat ért.
* * *
6.A macskaürülékes kávé
A Kopi Luwak kávéért manapság igen borsos árat kell fizetni, akár tízezer forintot is csészénként. Ennek ellenére a kávéfajtáért bizony odaítélték a Nobel-díj citrom változatát. A kávét igen szokatlan módon állítják elő Indonéziában. Ezt a kávébabot ugyanis nagyon szereti a közönséges pálmasodró, ami egy cibetmacskaféle, megeszi, majd az emberek kipiszkálják az ürülékéből és kávét készítenek belőle. John Martinez ezzel elnyerte az 1995-ös táplálkozástani Ignobel-díjat.
* * *
5.Szaporodó földönkívüliek
Egy amerikai tudós, aki egyébként nem kisebb egyetem, mint a Harvard elismert professzora volt, azért kapott lélektani Ignobel-díjat 1993-ban, mert megállapította, hogy a földönkívüliek által végrehajtott emberrablások célja gyermekek létrehozása. Mindössze három kutató foglalkozott ezzel a témával, egyikük John E. Mack, pszichiáterprofesszor volt. Mack több száz elrabolt embert interjúvolt meg, s ezekből a beszélgetésekből vonta le következtetéseit.
* * *
4.Virtuális házi kedvenc
Hazánkban is igencsak kedvelt volt az első virtuális házi kedvenc, a tamagocsi. Olyannyira, hogy a kilencvenes években még külön „tamagocsitemetőt” is nyitottak a Magyarországon elpusztult, csipogó kulcstartóknak. A szertartáson hivatásos siratóasszonyok mélyítették el a gyászt. Emellett a tamagocsi feltalálásáért, amellyel sikeresen lehet redukálni a valóban munkával töltött időt, gazdasági Ignobel-díjat kapott a két japán feltaláló 1997-ben.
* * *
3.Magyar szitakötők és böglyök
A díj történetében többször is felbukkantak magyar kutatók, ám 2016-ban a fizikai elismeréssel talán el is értek a csúcsra – vagy a mélypontra, nézőpont kérdése. Két kutatás kapott „elismerést”, az egyikben a fehér színű lovak előnyeit vizsgálták és arra jutottak, hogy őket kevésbé zargatják a bögölyök. A másik – szintén fizika kategóriában – díjazott tanulmányban azt vizsgálták, miért vonzódnak a szitakötők a fekete sírkövekhez a temetőkben. A válasz a fényben rejlik: a petézőhelyet kereső szitakötők gyakorlatilag víznek hiszik ezeket a csillogó felületeket.
* * *
2.A fül növekszik
Egy brit háziorvos szabadidejében, puszta szórakozásból megfejtette az emberiséget évszázadok óta izgató rejtélyt, hogy miért is olyan nagy az idős emberek füle. Vizsgálatainak következtetése viszonylag egyszerű lett, talán éppen emiatt érdemelte meg a 2017-es anatómiai antidíjat. Megállapította, hogy a férfiak füle 30 éves kor fölött évente két milliméterrel növekszik, és a gravitáció nyújtja meg, ami annál hosszabban hat a fülünkre, minél tovább élünk.
* * *
1.A harkályoknak nem fáj
Talán a legkevésbé humoros vagy ciki, de komolyan érdekelne bennünket annak a kutatásnak a hasznossága, ami a harkályok fejfájását hivatott kideríteni. Naponta tizenkétezerszer ütik a csőrüket a fába, ami elgondolkodtatott két amerikai kutatót. A tudósok 2006-ban kaptak ornitológiai Ignobel-díjat, amiért rájöttek, hogy azért nem fájdul meg a harkályok feje, mert a koponyájuk szerkezete más, mint a többi madáré, vastagabb és szivacsosabb.
