Bizonyára mindenki hallotta már a hipnózis kifejezést, ám az már kevésbé ismert, hogy mit is jelent ez a fogalom. Filmes élményeink alapján az él bennünk, hogy ilyenkor „elvarázsolják, elbűvölik” az embert.
Forrás: iStock
A hivatalos és legegyszerűbb megfogalmazás szerint a hipnózis nem más, mint „megváltozott tudatállapotban történő önismereti munka”. A megváltozott, kicsit varázslatos tudatállapot mindennapi életünkben is előfordulhat például félálomban, meditálás közben, ha nagyon belefeledkezünk valamibe, vagy ilyen az is, amikor a színészek beleélik magukat a szerepükbe.
Ebben a megváltozott tudatállapotban hozzáférhetővé válnak olyan érzések, rejtett képességek és elfeledett jó vagy rossz emlékek, amelyek hozzásegíthetnek a problémák eredetének megismeréséhez, megértéséhez és megoldásához, de használható akkor is, amikor egy régen eltett tárgy megtalálása a cél.
Regressziós hipnózis
A regressziós hipnózis az egyik legérdekesebb jelenség, amit a lélektan és a gyógyítás területén felfedeztek a huszadik században, és valódi jelentősége ma még nem is mérhető fel igazán.
A hipnózisnak ez a fajtája nem más, mint egy előző életbe tett utazás, ami hasonlít egy vezetett meditációhoz. Egy ilyen mély relaxációban történő „utazáson” az alany visszaemlékezhet bármilyen, régen átélt jó vagy rossz eseményre, ami akár ebben, akár a korábbi életei valamelyikében történt.
A regressziós hipnózis száz évvel ezelőtt szóba sem kerülhetett, hiszen a hivatalos tudomány még a hipnózis létezését sem ismerte el, illetve egyfajta vásári, cirkuszi mutatványnak tartotta. Később változott a vélemény, és besorolták a gyógyításba, de ezt nem hirdették, nem dicsekedtek vele. A vallások többsége – köztük a keresztény – csak egy lehetséges fizikai létet fogad el, és tagadja, hogy többször is visszatérhet a lélek ebbe világba.
A jog is alkalmazza
Ugyanakkor az angolszász országok jogrendjében a bírósági procedúrában alkalmazzák bizonyító módszerként, széles körű társadalmi elismerés mellett.
A folyamat lényege, hogy a saját beleegyezésével hipnotikus állapotba kerülő szemtanú vagy vádlott ezzel az „eljárással” visszakerül arra a helyre és abba az időpontba, amikor és ahol a bűncselekmény megtörtént, és így újabb, már elfeledett részletekre derülhet fény.
A hipnózis tehát nem ismeretlen és tiltott gyakorlata a modern tudománynak, noha elsősorban lélekgyógyítási céllal alkalmazzák. Ma már Magyarországon is több szakember, általában pszichológus végez úgynevezett regressziós hipnózist, amikor a pácienst hipnotikus állapotban „visszaviszi a múltjába”.
Szkeptikus szakemberek
Tény, hogy a pszichológusok és lélekgyógyászok többsége még ma sem hisz a jelenségben, és a hivatalos tudomány sem foglalkozik a regressziós hipnózissal. Az így szerzett tapasztalatokat, esetleírásokat be sem engedi a szakirodalomba.
Azonban írások szólnak arról, hogy a parajelenség bármikor megismételhető, valós és működik – így tehát eleget tesz az alapvető tudományos követelményeknek, azaz kutatható lenne.
A regressziós hipnózis révén a régebbi korokba visszavitt tudatú ember olyan eseményekre emlékezik vissza, amelyeket átélt, tehát ő abban a korban is élt. Feljegyzések bizonyítják, hogy egy-egy páciens ősegyiptomi nyelven szólalt meg, vagy a mai ember számára érthetően mondta el, mit élt át valamelyik távolabbi korban, Európában vagy más földrészen. Olyan szakmák fogásairól is meséltek, amelyek már rég kihaltak, de bizonyítottan léteztek.
Előfordult, hogy valaki olyan személyeket emlegetett, akikről a mostani életében egyáltalán nem hallhatott. Beszámolt a több száz vagy ezer évvel korábbi énjéről, elmondta, hol lakott, mely város melyik utcájában, milyen szomszédok között. Használta a kor és az adott ország nyelvét, sorolta a szokásokat.
Nincs saját akarat
Az adatok egy része utólag, a levéltárakban vagy máshol ellenőrizhető. Csalásról az esetek többségében nem beszélhetünk, mert a hipnotikus állapotban megnyilatkozó személy kevés vagy semmilyen mértékű saját akarattal nem rendelkezik, így hazudni sem képes.
Ebből is látszik, hogy az eddigi eredmények annyira meglepőek, és nemcsak a marxista filozófia irányelveivel állnak szemben, mely szerint „nincs túlvilág és nincs halálon túli élet”, hanem a keresztény tanokkal is, hogy ma is kényes témának számít a regressziós hipnózis.
A dokumentált esetek érintik a lélekvándorlást, a reinkarnációt is: valóban a régi korokból hozott emlékeket őrzünk az agyunkban? Ha tényleg többször élünk, vagyis a halál után a lelkünk, a tudatunk vagy a szellemünk folyton vándorol, hogy újabb és újabb testet öltsön, akkor hol tartózkodik a lélek két élet között?
