<p>„Tudja valaki, mitől pusztulnak a denevérek? Tegnap kettő, ma még egy hever a kertben” – tette fel a kérdést a Facebookon egy fiatal anyuka, aki részben az állatokat sajnálva, részben a lányát féltve fejezte ki aggodalmát. A legvadabb válasz az volt, hogy az új 5G mobilnet-technológiától. A Bors szakértőket kérdezett.</p>
A legtöbben a permetszereket teszik felelőssé a denevérek elhullásáért, mások még mindig a szúnyogirtószert. Vannak olyanok is, akik a nagy hőséget okolják, és olyanok is, akik az 5G-t, amely szolgáltatást az elmúlt hetekben indították el itthon a mobilcégek.
Magyarországon megközelítőleg harminc denevérfaj él, mindegyik más-más élettani jellemzőkkel bír. Vannak érzékenyebb és kevésbé érzékeny fajok, és mivel az említett poszthoz nem csatolt képet az édesanya, nehéz megmondani az elhullás okát. Szakembernek kellene helyszíni szemlét tartania, de legalább egy állatorvosnak látnia az elpusztult állatokat annak érdekében, hogy kideríthető legyen a rejtélyes denevérpusztulás miértje. Mert valószínű, hogy valamilyen kór vitte el a három repülő emlőst.
De nézzük sorjában ezeket a hasznos, rovarpusztító jószágokat fenyegető veszélyeket!
Hőség
Még mindig érvényben van a hét közepén kiadott, legmagasabb fokozatú hőségriadó az országban, ami nemcsak az embereket, de az állatokat is megviseli.
– Az elmúlt években, a globális felmelegedés következtében, egyre sűrűbben fordultak elő extrém meleg periódusok, amik hatására a denevérek élettere, például a házak padlása nagyon átforrósodik. És miközben a felnőtt egyedek el tudnak menekülni, a kölykök nem. Így előfordul, hogy egy-két egyed kihullik a kolóniából, ez azonban valójában belefér a természetes elhullásba – mondja Görföl Tamás, a fővárosi Magyar Természettudományi Múzeum emlőskutatója.
Permetszer
A környezetvédelmi szabályok szerint elvileg nem szabadna olyan permetszereket használni, amik ártalmasak az emberi egészségre vagy a környezetre. De azt, sajnos, nem lehet kizárni, hogy maradt a szomszédnak még egy kis DDT-je a hatvanas évekből, vagy más, mérgező szere.
– A korszerű vegyszerek közvetlenül általában nem ártalmasak a denevérekre. Viszont azzal, hogy elpusztítjuk velük a rovarokat, ártunk nekik, mert elvesszük a táplálékukat – mutat rá egy fontos összefüggésre a szakértő.
Szúnyogirtószer
A vérszívókat nemcsak azért irtják szervezetten, mert bosszúságot okoznak az embernek, hanem azért is, hogy elejét vegyék az általuk terjesztett nyavalyáknak. Nem titok: hazánkban is megtalálhatók olyan szúnyogfajok, amelyek komoly betegségeket hordoznak és adhatnak át a csípésükkel. Ám a természetvédelmi szabályoknak köszönhetően nem lehet akárhogy fellépni velük szemben. A katasztrófavédelem által koordinált szúnyoggyérítések alkalmával csak olyan kémiai vegyszereket használnak fel, amik nem ártalmasak melegvérű élőlényekre, így a denevérekre sem. Igaz, sajnos, sok esetben nemcsak a gyéríteni kívánt, hanem az emberek számára közömbös vagy éppenséggel hasznos rovarok is áldozatául esnek ezeknek a nem célzott irtásoknak.
5G mobilinternet
Egy másik, általunk megkeresett szakértő állítja: a denevérek haláláért biztosan nem az új mobilhálózat a felelős.
– A feltételezés teljesen fals. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és az ENSZ egészségügyi szerve, a WHO vizsgálatai szerint emberre és más gerinces élőlényekre sem ártalmas az 5G technológia – mondja a Borsnak Mácz Ákos, az 5G Koalíció szakmai vezetője. – A WHO által végeztetett nemzetközi kutatás eredménye szerint semmiféle, a mobiltelefon-használat okozta sugárzás nem okoz egészségügyi kárt az emberben.
Görföl Tamás ehhez hozzáteszi: van olyan hely, ahol – kényszerűségből bár, de – a denevérek közvetlenül a templomtoronyba telepített adóállomás mellett élnek.
Veszettség
Az emlősök fogékonyak a veszettség vírusra. Hazánkban jellemzően a rókákat tartják hordozónak, de bármelyik, vadon élő állat gyanús lehet akkor is, ha támadó, és akkor is, ha túlzottan szelíd.
– Lehetséges, hogy az említett denevérek veszettségtől pusztultak el, de ennek valószínűségét megkérdőjelezi, hogy egyszerre múlt ki több egyed, és ennek nagyon kicsi az esélye ennél az egyébként amúgy is csak kivételes esetben, több évente felbukkanó kórnál – magyarázza a kutató. – A veszettségtől nem kell rettegni, de a biztonság kedvéért jobb óvatosnak lenni, és ha az elhullott állat szája habos, a testtartása görcsös, jelentsük be a helyi állatorvosnál, majd ő intézkedik!
Denevérek esetében a veszettség tünete, hogy nappal is repülnek, zavartan viselkednek, nekiütköznek tárgyaknak, közben visító hangot hallatnak, bárkit és bármit megharapnak. Végül bénulásos tünetek közepette, kínok között pusztulnak el.
